Az endoszkópos vizsgálatokról általában
Az emésztőszervi endoszkópos (más néven tükrözéses) vizsgálatokat a gasztroenterológiai szakrendelés keretein belül végezzük, a tápcsatorna betegségeinek kiderítésére hivatottak.
Maga az endoszkóp egy hajlékony (flexibilis) csőszerű eszköz, melynek a végébe egy kis kamera van beépítve speciális erős hidegfényű fényforrással.
Az endoszkóp képét elektromos képtovábbító rendszer vezeti az endoszkópon kívülre, praktikusan egy monitorrra, amin "real time" valós időben jelenik meg a tápcsatorna nyálkahártyájának a képe.
A gyomortükrözés
Az endoszkóp be/levezetése a szájnyíláson keresztül történik. A vizsgálat során lehetősége nyílik a vizsgáló orvosnak a nyelőcső, a gyomor, illetve a patkóbél (nyombél, duodenum) nyálkahártyájának megtekintésére, vizsgálatára, ezen tápcsatornai szakaszok különféle elváltozásainak, akár még olyan apró elváltozásainak korai felismerésére, amelyek más vizsgálómódszerekkel (pl. röntgen, hasi ultrahang, CT, MR, izotópos vizsgálat) még nem volna kimutatható.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezen elváltozások így akár olyan korai, tünetmentes, vagy tünetszegény stádiumban is felismerésre kerülhetnek, ami a későbbi eredményes gyógyítás esélyét jelentősen megnövelheti.
Ilyen elváltozások lehetnek:
- a nyálkahártya különböző gyulladásos megbetegedései
- eróziók (felmaródások)
- fekélyek
- érelváltozások
- jó-, és rosszindulatú daganatos elváltozások
- különféle eredetű szűkületek
- vérző elváltozások
- nyálkahártya sérvek (divertikulumok)
- sipolyok, stb.
A módszer legfőbb előnyei közé tartozik, hogy az esetlegesen észlelt elváltozások így közvetlen közelről, valós időben vizsgálhatóak, a gyanús, vagy "kétes" képleteket egyazon vizsgálat során többször is fel lehet keresni, akár különböző szögből is meg lehet tekinteni, a talált elváltozás fotó, vagy videodokumentáció formájában tárolható és később bármikor reprodukálható ismételt megtekintésre, illetve lehetőség van különféle nagyítási és festési (valós, vagy optikai) módszerek alkalmazásával a kétséges részek kiemelésére, kontrasztosabbá tételére.
Még egy nagy előnye, hogy a vizsgálat során lehetőség van biopsziás mintavételre, így korrekt szövettani diagnózishoz juthatunk. Erre pillanatnyilag semmilyen más vizsgálómódszer nem ad lehetőséget.
Az endoszkópia nemcsak a diagnosztikában merül ki, hanem sok esetben terápiás beavatkozásra is lehetőség adódik (polypok eltávolítása, vérzéscsillapítás, szűkületek tágítása, megszüntetése, áthidalása, emésztőtraktusba került idegentestek eltávolítása, tápláló, vagy tápszondák behelyezése, fogyást elősegítő gyomorballon behelyezése.
Igényel-e előkészítést a gyomortükrözés?
Igen. A gyomortükrözést megelőzően legalább 6 óra éhezés szükségeltetik, folyadékot se fogyasszunk és rágógumit sem, mert az általa okozott fokozott gyomornedv-termelődés zavarhatja a vizsgálat elvégzését. A száj vízzel való öblögetése, gargarizálás csökkentehti a szomjúságérzetet.
Az előkészítési procedúrát, illetve a páciens korábbi gyógyszerelésében esetlegesen szükségessé váló változtatásokat (itt leginkább a véralvadásgátló/vérhigító gyógyszerek átmeneti kihagyására, vagy más készítménnyel való helyettesítésére kell gondolni) egy előzetes konzultáció során beszéljük meg leendő pácienseinkkel.
Amennyiben felső légúti hurutos megbetegedés alakulna ki a vizsgálat időpontjára, úgy célszerűbb lehet a vizsgálatot egy későbbi időpontban elvégezni.
A vizsgálat előtt közvetlenül a páciens elolvassa és kitölti a betegtájékoztató nyilatkozatot, majd aláírásával egyezik bele az endoszkópos vizsgálat elvégzésébe, amit a vizsgáló orvos is aláír.
Járhat-e a gyomortükrözés kellemetlenséggel, vagy fájdalommal?
Mint minden vizsgálat, a gyomortükrözés is járhat bizonyos kellemetlenségekkel.
Ilyen tünetek lehetnek: émelygés, hányinger, öklendezés, hasi puffadás, feszülés, fájdalom (a befújt, tápcsatorna falát feltágító levegő miatt), stb.
Ezen kellemetlen tünetek esetleges megjelenése/előfordulása részben a beteg toleranciájától, fájdalomtűrő képességétől, részben bizonyos anatómiai tényezőktől, korábbi gyógyszerszedéstől (neurológiai, pszichiátriai gyógyszerek, altató-, nyugtatószerek) függ.
Van lehetőség ezen kellemetlenségek enyhítésére?
Igen, van.
Felső panendoszkópia során a kellemetlen garatreflex csökkentésére, kiiktatására aerosol formájában alkalmazott helyi érzéstelenítő (Lidocain) áll rendelkezésre.
Félősebb, bátortalanabb, izgulósabb pácienseink számára lehetőség van intravénásan alkalmazott bódításban végezni a vizsgálatot, ilyenkor közvetlenül azt megelőzően adunk be intravénás injekciót, a páciens fájdalomküszöbét csökkentve. Ilyenkor nem feltétlenül az elaltatás a cél (habár ez is bekövetkezhet), hanem az ún. "ellazítás" bizonyos fokú kooperáció megmarad a pácienssel. Ez mind neki, mind a vizsgáló orvos számára megkönnyíti a vizsgálat elvégzését, egyúttal a vizsgálat idejét is lerövidíti.
Természetesen pácienseink kérésére teljes altatásban is tudjuk végezni a gyomortükrözést, ilyenkor egy aneszteziológiai team (szakorvos és asszisztens) gondoskodik erről. Ilyenkor a páciens valóban nem emlékszik semmire, garantált a teljes fájdalom-mentesség.
Altatásos vizsgálatot megelőzően szükséges lehet bizonyos időhatáron belüli vizsgálati lelet (pl. labor, EKG). Az altatás előtt az altatóorvos is megvizsgálja Önt.
Bizonyos krónikus betegségek fennállása megnövelheti az altatás kockázatát (szív-, tüdőbetegség, stb.), ilyenkor orvosa a vizsgálat előtti konzultációt kérhet az altatóorvosnál az altatási kockázat és az altathatóság eldöntésére.
A vizsgálat
A gyomortükrözéses vizsgálatot bal oldalfekvő helyzetben végezzük, előtte megtörténik a felszíni garatérzéstelenítés (előtte tisztázandó az esetleges Lidocain allergia), célszerű szorosabb öv, nadrág, vagy szoknya esetén annak meglazítása, kigombolása, több réteg felső ruházat esetén a felsőbb rétegek levétele.
Esetleges kivehető fogprotézist ki kell venni, majd a páciens egy harapásvédő "csutorára" harap a fogával, vagy ínyével, ezt a vizsgálat ideje alatt végig bent kell tartani.
Ezt követően már "csak" az orvos és asszisztens utasításait kell követni.
Lehetőség szerint a gyomorba befújt levegő bent tartandó, de ha nem tudjuk és "kiböfögjük", akkor ezt a vizsgáló orvos pótolni tudja. Ez azért fontos, mert alapállapotban a tápcsatorna fala üresen összefekszik, ahhoz, hogy vizsgálni lehessen a nyálkahártyáját, levegőbefúvással szükséges feltágítani azt.
A torkunkban érzett zavaró mennyiségű nyálat, váladékot nyugodtan csurgassuk ki az előre odakészített papírra.
Ha kellően "ellazulunk" és kevésbé vagyunk görcsösek, öklendezősek, akkor az megkönnyíti mind a magunk, mind a vizsgáló orvos számára a vizsgálat elvégzését és egyúttal a vizsgálati időt is lerövidíti, mely általában 5-10 perc.
Lidocainnal történt felszíni garatérzéstelenítés esetén a vizsgálatot követően kb. 25-30 perc múlva szabad csak enni, inni, a félrenyelés elkerülése végett.
Amennyiben bódításban, vagy altatásban kéri a gyomortükrözést, úgy a vizsgálatot követően még egy ideig (fél-egy óra) fektető szobánkban pihenhet, ébredezhet, ahol hozzátartozója is Önnel lehet.
Fontos tudni, hogy aznap nem vezethet gépjárművet, nem végezhet munkát magasban, vagy veszélyes helyen. Ilyenkor gondoskodjon kísérőről, vagy sofőrről!
A vizsgálat során és azt követően csak ritkán, de mégis előfordulhatnak szövődmények, előfordulási arányuk csekély (10 000 vizsgálatból 1 esetben), ilyenek pl. allergia az érzéstelenítő, vagy altatószerre, vérzés, vagy az endoszkóp által okozott sérülés.
