Fül-orr-gégészeti magánrendelésünk
A fül-orr-gégészeti magánrendelés a beteg panaszainak meghallgatásával kezdődik. Egy áttekintő, minden korábbi betegségre kiterjedő felmérő beszélgetést követően dönti el az orvos, hogy milyen további vizsgálatokra van szükség a probléma feltérképezéséhez.
Feltétlenül forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz, amennyiben:
- három hétnél tovább tartós rekedtséget tapasztalunk
- váratlan halláscsökkenés, szédülés vagy fülzúgás lépett fel
- a középfül gyulladása az átlagosnál gyakoribb
- több tapintható nyirokcsomó jelenik meg a nyakon, vagy
- korábban nem számottevő méretű nyirokcsomó jelentős növekedést mutat
- hirtelen fájdalmas duzzanat jelentkezik a nyakon, arcon
- nyelési képtelenség
- ismétlődő vagy heves orrvérzés esetén
Mi történik egy fül-orr-gégészeti vizsgálat során?
A fül esetén
A külső hallójáratok és a dobhártyák vizsgálata fültölcsérrel, otoszkóppal és mikroszkóp segítségével történhet. Hallószervünk működésének épségéről hangvillavizsgálatokkal, tympanometriával, süketkamrában elvégzett hallásméréssel, csecsemők és újszülöttek eseték otoacusticus emissioval tájékozódunk. Egyes fülbetegségek diagnosztikájának szerves része a képalkotó (CT, MRI) vizsgálatok. Orvosaink szükség esetén beutalóval ellátva a megfelelő képalkotó diagnosztikai központba irányítják betegeinket.
Az orr esetén
Az orr külső vázának megtapintása orrcsont törés gyanúja esetén elengedhetetlen. Az orrmelléküregek kopogtatási érzékenység-vizsgálata felhívhatja a figyelmet az orrmelléküreg gyulladásaira. Az orr alapvizsgálata orrspekulummal (fém orrnyílás feltáró eszköz ) történik. Az orr merev endoszkópos vizsgálata (rhinoszkópia) pontosabb betekintést ad a szerv és az orrgarat illetve a fülkürtök állapotáról. Az orrüreg áttekintésére hajlékony fiberoszkópot is alkalmazhatunk. Az eszközös vizsgálatok fájdalommentesen elvégezhetőek felszíni érzéstelenítés után. Az orr váladékának mikrobiológiai tenyésztésére is szükség lehet adott esetben (orrváladék leoltás).
A szájüreg és szájgarat esetén
A szájüreg és garat vizsgálata nyelvlapoc segítségével a szem ellenőrzése mellett történik. Ennek során a nyelv, szájfenék, a pofák belfelszínei, a fogíny, a garatmandulák, lágy és keményszájpad, a hátsó garatfal teljes áttekintése megtörténik. A garatmandulák lapoccal történő összenyomása a szerv esetleges gennytartalmáról informál. A szájüreg és a garat nyálkahártyájáról mikrobiológiai tenyésztés érdekében mintavételezés történhet (garatváladék leoltás).
A nyelvmozgató ideg funkciójáról tájékozódunk a nyelv megmozgatására való felszólítással. A nyálmirigyekből enyhe masszázs alkalmazása mellett tiszta nyálat nyomhatunk ki a természetes szájadékokon át a szájüregbe. Az arc izmait beidegző arcideg funkciót a szem eröltetett becsukásával, a homlok ráncolásával, mosolygással, a pofazacskók felfújatásával vizsgáljuk.
A gége és algarat esetén
Az algarat és a gége a szájüregen keresztül nem látható, ezért vizsgálatához szükség van a beteg közreműködésére. Egy előmelegített nyeles tükör segítségével a nyelv kiöltése mellett az orvos enyhe húzást gyakorol a páciens nyelvére annak érdekében, hogy feltáruljon a nyelv alatti és mögötti algarat térség illetve a gége. Amennyiben anatómiai okokból a terület áttekintése az indirekt tükrözéssel nem lehetséges, 90 fokos laringoszkópot, vagy laringo-fiberoszkópot alkalmazunk.
A kellemetlen garatreflex (öklendezés) kivédése céljából természetesen lehetőség van a garat helyi érzéstelenítésére. A terület pontosabb feltérképezéséhez nyaki ultrahang, nyaki CT vagy MRI vizsgálatokra is szükség lehet, előjegyzés és a beutaló elkészítése céljából orvosaink készséggel állnak rendelkezésre.
A nyak esetén
A nyak vizsgálata külső, tapintásos módszerekkel történik. A vizsgálat során a fül mögötti terület (mastoid csont), a nagy nyálmirigy régiók, a nyaki nyirokcsomó régiói, a pajzsmirigy és a kulcscsont feletti területek, illetve a nyak hátsó területének ellenőrzésére van lehetőség, a diagnózis felállításához képalkotó vizsgálatok, aspirációs citológiai vizsgálatra lehet szükség.