Kontaminált vékonybél szindróma
A kontaminált vékonybél szindróma esetén a baktériumok túlszaporodnak a vékonybélben. Egészséges bélcsatornában a bélbaktériumok zöme, döntő többsége a vastagbélben lakozik, a vékonybélben nagyságrendekkel kisebb csíraszámban mutathatóak csak ki.
Ennek több oka is lehet: a béltartalom meglassult transzportja a belekben, vagy különböző gyógyszerek (ilyenek pl. a tartósan szedett protonpumpagátló (PPI) típusú gyomorsav-elválasztást csökkentő készítmények), stressz, korábbi hasi műtétek, endoszkópos beavatkozások, intervenciók.
Ha a vékonybélben jelentősen felszaporodnak a baktériumok, akkor főleg az elfogyasztott szénhidrát típusú tápanyagok felszívódása szenved zavart.
Milyen tünetei lehetnek?
A következő tünetek jelentkezhetnek: hasi puffadás, feszülés, fokozott szelesedés, hasi görcsös fájdalom, normálistól eltérő váltakozó bélmozgás (hasmenés, székrekedés vagy ezek váltakozása), hányinger.
Kontaminált vékonybél szindróma indirekt kimutatására a laktulózzal végzett H2-kilégzés vizsgálat alkalmas, laktulózt fogyaszt el a vizsgálat előtt a páciens. A laktulóz egy diszacharid, amit normál viszonyok esetén csak a vastagbél baktériumai emésztenek tejsav, ecetsav, metán és hidrogéngáz képződése közben. Ha a vékonybélben is elszaporodnak a baktériumok (kontaminált vékonybél szoindróma), akkor mára vékonybélben megtörténik az emésztése és hidrogéngáz fejlődése, a vizsgálat ezt mutatja ki.
Laktóz intolerancia (tejcukor=laktóz érzékenység)
Laktóz intolerancia (tejcukor=laktóz érzékenység) a tejcukor emésztésének, felszívódásának zavara. A laktóz a tejben található szénhidrát, ami diszacharid, vagyis két monoszacharid alkotórészből áll, ezek a galaktóz és a glükóz. Egészségesekben a laktózt a vékonybél hámsejtjei által által termelt laktáz enzim galaktózra és glükózra bontja. Ha a laktáz enzim gyengült vagy hiányzó működése miatt ez a bontás részleges, hiányos, vagy hiányzik, akkor a vastagbél baktériumflórája végzi a lebontást, azonban nem a természetes, hasításos enzimatikus úton, hanem erjedéses mechanizmussal, ami hidrogéngáz (H2) termelődésével és szerves savak képződésével jár.
Ezen az úton 1dl elfogyasztott tejből akár 3 liter gáz is fejlődhet! Ezen gázok és savas bomlástermékek felelősek a kellemetlen tünetekért, melyek a tejcukor tartalmú étel fogyasztását követően 0.5-2 óra elteltével jelentkeznek és ha nem fogyasztunk újabb tejcukor tartalmú táplálálékot, akkor 1-2 nap után elmúlnak.
- Veleszületett: igen ritka, az újszülött szervezete nem termeli a laktáz enzimet, ezért a panaszok és tünetek már a szoptatás, anyatejes táplálás során jelentkeznek.
- Elsődleges (primer): leginkább kamaszkorban, fiatalkorban jellemző, általában a laktáz-enzim termelésének részleges hiánya jellemzi, az életkor növekedésével párhuzamosan fokozatosan csökkenő enzimtermelés okozza, ami genetikailag kódolt, génvizsgálattal is kimutatható.
- Másodlagos (szekunder): szerzett és általában reverzibilis (visszafordítható állapot), genetikailag a beteg képes a laktáz enzim megfelelő mennyiségű előállítására, azonban ezt valamilyen tényező akadályozza, lehet:
- 1. átmeneti: főleg bizonyos gyógyszerek, pl. antibiotikumok, kemoterápiás szerek, nem szteroid típusú gyulladáscsökkentőknak a bélnyálkahártya károsító hatása révén
- 2. tartós : különböző betegségek okozzák, pl. gyulladásos bélbetegségek, coeliakia, bakteriális, vagy parazitás bélfertőzések, daganatok, sugárkezelés, emésztőszervi allergia
Milyen tünetei lehetnek?
Tünetei meglehetősen kellemetlenek. A vékonybélen át lebontás nélkül emésztetlenül végighaladó tejcukor víz megkötése révén híg széklethez, hasmenéshez vezethet, végül a vastagbélben élő bélbaktériumok bontják le hidrogéngázra (1 dl tejből ilyenkor akár 2 liter gáz is képződhet) és savas vegyületekre. A panaszokat ezen bomlástermékek okozzák: felfúvódás, hangos bélkorgás, bélgörcsök, hasi fájdalom, rossz közérzet, émelygés, hányinger, fejfájás, székeléskor égető érzés, bőrtünetek. A tünetek a tejcukor tartalmú étel elfogyasztása után fél - 2 óra elteltével jelentkeznek, és 1-2 nap után maradandó következmény nélkül megszűnnek, amennyiben az eltelt időszakban nem fogyasztottunk ismét tejcukor tartalmú ételt.
Laktóz intolerancia kimutatására a laktózzal végzett H2-kilégzés vizsgálat alkalmas, laktózt fogyaszt el a vizsgálat előtt a páciens.
A laktóz intolerancia földrajzi régiónként változó gyakorisággal jelenik meg a népességben, vannak helyek, ahol extrém gyakori (pl. ázsia), és olyanok is, ahol extrém ritka (Dánia, baszkok).
Magyarországon a lakosság nagyobb része képes a tej emésztésére, a populáció kb. 60-65% laktóz toleráns, 35-40% a laktóz intoleráns.
A H2 diagnosztikai készülék
A készülék maga egy színes, érintőkijelzős LCD-vel rendelkező ergonomikus, egy tenyérben is elférő műszer.
Szenzor bemenetéhez lehet csatlakoztatni egy ún. csutorát, a páciens ezen át fújja bele a készülékbe a kilélegzett levegőt.
A vizsgálat időtartama 180 perc, 15-30 percenként szükséges a páciensnek a készülékbe mérés céljából belefújni.
Természetesen, amennyiben egyszerre többen is használják a készüléket, úgy minden páciens saját külön csutorát használ.
A vizsgálat egy tesztfolyadék elfogyasztását követően a kilélegzett levegő H2-tartalmát méri és jeleníti meg kijelzőjén digitális formában, ezt rögzítjük az esetlegesen megjelenő tünetekkel (haspuffadás, hasi fájdalom-görcs, híg széklet) együtt. A kijelzett érték és a
panaszok együtteséből lehet következtetni a fennálló kóros állapotra.
Melyek a leggyakrabban alkalmazott tesztanyagok?
Legtöbb esetben a következő tesztanyagokat használjuk a teszt során: laktulóz, laktóz(tejcukor), fruktóz (gyümölcscukor), glükóz (szőlőcukor).
Hogyan kell előkészülni a H2 kilégzés vizsgálatra?
A vizsgálatra bizonyos diétás és gyógyszerszedési előírásokat betartva, ill. bizonyos egyéb diagnosztikus vizsgálatok előző 4 hetet is érintheti.
Részletes leírást erről egy nyomtatvány formájában az előzetes szakorvosi konzultáció során kaphat, amennyiben orvosa szükségesnek látja a kilégzéses vizsgálat elvégzését Önnél.
Megjegyzés:
- Ha a kiindulási érték 16 ppm, vagy több, akkor egy másik időpontban ajánlott elvégezni eóa vizsgálatot.
- Bizonyos emberek bélflórájában metánképző baktérium (Methanobrevibacter smithii) van, ilyenkor a bélben felszabaduló hidrogénből metán képződik és így a kilégzett levegő hidrogéntartalma nem nő meg akkor sem, ha tápcsatornájukban fokozott mennyiségben termelődik hidrogén.
- Más emberek bélflórájában kénhidrogént termelő baktériumok vannak..
A metánt és kénhidrogént termelő bélflórával rendelkezők esetében a hidrogén kilégzési teszt álnegatív eredménnyel járhat.
