A folyadékot tartalmazó hasi szerveket jól meg lehet figyelni az ultrahangos vizsgálat során. Vizsgálhatóak a hasi nagyerek, nyirokcsomók, a máj, lép, az epehólyag, epevezeték, a hasnyálmirigy és a vesék, korlátozottan a belek is (leginkább a bélfal).
Segítségével kimutathatóak ezen szervek kóros elváltozásai, ugyanakkor a hasüregben kialakult folyadék-gyülemet, daganatokat is be lehet azonosítani az eljárás során. A lép méretének megváltozására, az epekőre vagy a vesekőre is „rávilágít” az ultrahangos készülék.
Hogyan működik a készülék?
Egy képalkotó eljárással a készülék monitoron jeleníti meg azokat az adatokat, amelyeket a vizsgálófej továbbít. A vizsgálófej által kibocsátott hanghullámok visszaverődése-elnyelése révén pontosan meghatározható a szervek mérete, kóros elváltozása. A képernyőn megjelenő képek segítségével a szakorvos könnyebben fel tudja állítani a diagnózist. Évente akár többször is megismételhető ezen ártalmatlan eljárás, az ultrahang ugyanis nem károsítja a szöveteket, sejteket. Akkor is tanácsos hasi ultrahangon részt venni, ha semmilyen emésztőszervi panaszunk nincs, ugyanis számos súlyos betegség kezdeti stádiumban egyáltalán nem okoz tüneteket, de képalkotó eljárással ki lehet mutatni az elváltozásokat.
Hogyan készüljön a páciens a vizsgálatra?
A fájdalmatlan ultrahangos vizsgálat előtt 6 órával nem szabad sem ételt, sem italt fogyasztani (vagyis gyomra legyen üres!). Ez előtt viszont vizet vagy más folyadékot kell a szervezetbe juttatni, mivel fontos, hogy a húgyhólyagja ne legyen üres (persze nem kell "csordultig" tele lennie, de ne is közvetlenül a vizsgálat előtt ürítse ki), amikor a kismedencei szerveket vizsgálják.
A vizsgálat menete
A hasi ultrahang vizsgálat alatt a páciens hanyatt fekszik. Miután a hasát szabaddá tették, a bőrét bekenik egy zselés anyaggal, amelynek az a szerepe, hogy fokozza az ultrahang terjedését a bőrön át a hasi szervek irányába.
