Amennyiben azonban a puffadás az étkezéstől függetlenül jelentkezik vagy jelentős méreteket ölt, a háttérben akár betegség is meghúzódhat, így például lisztérzékenység, valamilyen ételallergia vagy ritkább esetben szervi elváltozás.
Bármelyik probléma is álljon a háttérben, a rendszeres haspuffadás minden esetben egy gasztroenterológiai kivizsgálást igényel, hiszen a tünetek azon túl, hogy alapvetően befolyásolják a hétköznapokat, a legtöbbször életmódváltással, speciális diétával vagy gyógyszerrel könnyedén kezelhetők.
Az alábbiakban ezért áttekintettük, hogy milyen okok állhatnak a rendszeres haspuffadás mögött, és mikor tekinthető csak egyszerű tünetnek, illetve mikor inkább betegségnek ez a kellemetlenség.
A puffadás és a fokozott gázképződés
A legtöbb esetben a puffadás hátterében két ok húzódhat meg. Az egyik az emésztőrendszer fokozott gázképződése, míg a másik valamilyen beidegzési- vagy más néven motilitási zavar.
Talán mondanunk sem kell, hogy a puffadást a legtöbbször inkább előbbi váltja ki. A gázképződés jellemzően annak az eredménye, hogy a csak félig megemésztett tápanyagok a bélrendszerben további lebomlási folyamatokon mennek keresztül.
Ezt a folyamatot a bélbaktériumok végzik el, akik a munkájuk során akár nagyobb mennyiségű bélgázt is előállíthatnak.
A probléma hátterében két jelentősebb probléma húzódhat meg. Az egyik, hogy a vékonybélben nem tudott megfelelő mértékben megemésztődni a bevitt tápanyag, ezért a vastagbélben próbálják meg lebontani a bélbaktériumok. Ez a folyamat áll jellemzően az ételintoleranciák hátterében is.
A másik ok, ami a fokozott gázképződés mögött meghúzódhat, az nem más, minthogy a vékonybél baktériumflórája valamiért elszaporodik, és létrejön a kontaminált vékonybél-szindróma.
Ételintolerancia a puffadás mögött
A rendszeres haspuffadás hátterében rengeteg esetben egyszerű ételintolerancia húzódik meg.
Ételintoleranciáról akkor beszélünk, ha a szervezetünk vagy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen képes lebontani bizonyos tápanyagokat, esetlegesen bizonyos adalékanyagokra és tartósítószerekre érzékenyen reagál.
A rosszul lebontott tápanyagok vastagbélbe kerülése okozza a haspuffadást, hiszen a vastagbélben megtalálható baktériumok munkája jelentős mennyiségű bélgáz termelését idézi elő, miközben még hasi fájdalmakkal és görcsökkel, valamint hasmenéssel jár együtt.
Az ételintolerancia nem ételallergia
Mielőtt alaposabban is megismerkednénk az ételintolerancia sajátosságaival, fontos kiemelni, hogy az intolerancia nem allergia, hiszen utóbbi gyakran az egész szervezetet érintheti, és egyfajta gyulladásos reakciónak tekinthető.
Érdekesség azonban, hogy például a gluténérzékenység egyik típushoz sem sorolható, hiszen ezt valójában a gabonafélékben megtalálható glutén nevű fehérje váltja ki, mely az autoimmun betegségekhez hasonló gyulladásos folyamatokat idéz elő a szervezeten belül.
A kettő között úgy tudunk a legkönnyebben különbséget tenni, hogy míg az intolerancia jellemzően inkább kellemetlen tüneteket okoz, hasmenést, haspuffadást, hasfájást idéz elő, addig az allergia a szervezet egészét veszélybe sodorhatja, és minden esetben gyulladásos folyamatokkal jár.
A táplálkozási napló gyakran segíthet
Amennyiben célirányosan szeretnénk orvoshoz fordulni, vagy magunk rájönni arra, hogy milyen probléma állhat a háttérben, a táplálkozási napló vezetése rengeteget segíthet, hiszen pontosan rögzíthetjük benne az elfogyasztott ételeket, ezáltal panaszok tapasztalásakor nincs más teendőnk, csak visszakeresni.
Ezzel lassan, de biztosan egyre jobban lecsökken a lehetséges ételek köre, aminek köszönhetően gyakran orvosi vizsgálatok nélkül is lehetőségünk nyílik arra, hogy megtaláljuk a panaszok kiváltó okát.
Sőt mi több, a kezelés is azonnal elkezdhető, csak ki kell hagyni az étrendből azt az ételt, amiben a feltételezett allergén megtalálható, és ha ez eredményes volt, akkor a haspuffadás problémája gyakorlatilag azonnal megoldódott.
Valamikor csak a tesztek segíthetnek feltárni az ételintoleranciát
Természetesen előfordulhatnak összetettebb esetek is, amikor nem elég az önvizsgálat, hanem összetettebb, átfogóbb tesztekre van szükség az ételintolerancia feltárásához.
Ilyen például az is, ha laktózintolerancia gyanúja merül fel, hiszen a rendszeres haspuffadás mögött gyakran áll ez a betegség. Ilyenkor a tejben megtalálható tejcukor lebontását végző laktáz enzim problémája áll a háttérben, mert túl kevés, túl gyengén működik vagy nem funkcionál megfelelően.
A diagnózishoz ilyenkor speciális vizsgálatra van szükség, de az eliminációs diéta is megfelelő lehet, aminek részeként a páciensnek semmi dolga sem lesz, csakhogy kivegye az étrendjéből a tejet, illetve a tejtermékeket.
Amennyiben utóbbi hatására a puffadásos panaszok elmúlnak, laktózintoleranciáról beszélünk, aminek a mértéke gyakran egyénfüggő, így érdemes próbálkozni, mert valaki a joghurtot vagy a túrót meg tudja enni, de a tejet tisztán nem képes elfogyasztani kellemetlenségek nélkül.
Az esetek többségében a laktózintoleranciától szenvedő betegeknek csak a tejtől, a tejszíntől, esetenként a sajtoktól tapasztal kellemetlen tüneteket. Olyan eset is előfordulhat, amikor valakinél az öregedés idézi elő a laktáz enzim aktivitásának a csökkenését, így az intolerancia felerősödik.
Ha diagnosztizált problémáról van szó, a teljes laktózmentesség az esetek zömében nem indokolt, hiszen példának okáért sok gyógyszerben is található laktóz, melyek többnyire nem okoznak problémát senkinek.
Természetesen a diéták mellett vannak enzimpótló gyógyszerek, így aki nem tudja betartani a laktózmentes étrendet, az speciális készítményekkel megtámogathatja a szervezetében az intoleranciát kiváltó laktáz lebomlását, ezzel elkerülve a puffadást.
IgG vizsgálat és FODMAP étrend
Az ételintolerancia kapcsán két fontos módszert még mindenképpen meg kell említenünk annak érdekében, hogy a haspuffadás okai feltárhatók, megelőzhetők, illetve kezelhetők legyenek.
Az egyik ilyen az IgG vizsgálat, ami valójában egyfajta ellenanyag szűrést jelent, és rendkívül hasznos alternatívának tekinthető abban az esetben, ha valamilyen intolerancia áll a háttérben, hiszen képes kimutatni, hogy az immunrendszer bizonyos anyagokra pozitív választ ad, így egyszerűen feltárható, hogy melyik összetevő kiiktatására van szükség a tünetmentességhez.
Ezen felül a FODMAP étrend hatékonyságát is ki kell emelni a sorból, ami akkor lehet jó választás, ha az ételnapló nem hozott eredményt, és még mindig nem tudjuk, hogy milyen ételek vagy alapanyagok okozzák a kellemetlen haspuffadást.
A FODMAP étrend lényege, hogy egy olyan speciálisan összeállított étrend, amiből teljes egészében hiányoznak az olyan gyakori, bélben rosszul emésztődő elemek, melyek a puffadásos panaszok vagy a hasmenéses állapotok mögött állnak.
Egyáltalán nem találni bennünk szénhidrátokat és cukoralkoholokat, azonban a hathetes étrend során fokozatosan kerülnek vissza az intoleranciát okozó ételek, így nagyon egyszerű lesz kiszűrni, hogy minek a fogyasztását követően tapasztalunk puffadásos állapotokat és gyomorbántalmakat.
Ennek az étrendnek a legnagyobb előnye, hogy az olyan panaszok is egyszerűen feltárhatók a segítségével, melyek jellemzően csak lisztből készült ételek fogyasztásakor jelentkeznek úgy, hogy közben a betegnek nincs is lisztérzékenysége.
Ilyenkor a fruktán nevű összetevő áll a kellemetlen panaszok hátterében, ami megtalálható búzában, árpában, bizonyos hagymafélékben, sőt még káposztában is. Ez az ételintolerancia megfelelő diétával könnyedén kezelhető és szinten tartható, sőt ezzel az étrenddel tárható fel a legkönnyebben.
Ha kontaminált vékonybél-szindróma áll a rendszeres haspuffadás mögött
A rendszeres haspuffadást különféle betegségek és elváltozások is előidézhetik, köztük például a kontaminált vékonybél-szindróma, aminek a lényege, hogy az egyébként gyenge flórával rendelkező vékonybélben nagymennyiségű baktérium telepedik meg, ami gázképződést, azaz puffadást idéz elő.
Ezt az állapotot a legkülönfélébb folyamatok előzik meg, ilyen például a gyomorsav-hiány – bizonyos betegségek hozadéka vagy gyomorsav-gátló kezelés következménye is lehet –, a motilitási zavarok – mint amilyen a cukorbetegség és az irritábilis bél szindróma –, vagy az antibiotikumos kezelések.
A betegség egyszerűen kimutatható egyszerű kilégzéses teszttel. Lényege, hogy a betegnek egy speciális oldatot kell elfogyasztania, majd ezt követően a szakorvosok megmérik, hogy a kilélegzett levegőnek milyen mértékben növekszik a hidrogénkoncentrációja.
Amennyiben a növekedés 120 percen belül bekövetkezik, az azt jelenti, hogy – laktulózterheléses teszt esetén – már a vékonybélben elindul a laktulóz lebontása, ami a kontaminált vékonybél-szindróma egyik legáltalánosabb tünete.
Ennek ismeretében a problémás bélszakasz regenerációjára van szükség, amiben a probiotikumok mellett speciális diéta segíthet. Ritkább esetben anbiotikumos kezelés is szóba jöhet, azonban ez csak indokolt esetben ajánlott, hiszen ezek a gyógyszerek a vastagbél természetes flórájára gyakorolhatnak negatív hatást.
Motilitási zavarok a haspuffadás hátterében
Nem szabad elmenni szó nélkül a rendszeres haspuffadás kapcsán a motilitási zavarok mellett sem. Mint köztudott, a bélmozgások háttere rendkívül összetett, fontos szerepet játszik benne az idegrendszer, valamint a belek beidegződése is.
A motilitási zavarok hátterében számos ok meghúzódhat. Az egyik ilyen az irritábilis bél szindróma, aminek az érdekessége, hogy bár puffadást tapasztalnak a páciensek, valójában nem a gázosodás okozza a problémát, mint inkább a has körfogatának a növekedése.
A mozgásszegény életmód – a sok ülőmunka például – szintén kiváltó oka lehet a motilitási zavaroknak, melyek puffadásos panaszokat válthatnak ki, de egyes betegségek, illetve gyógyszer-mellékhatások egyaránt ide sorolhatók.
Jelentős mértékben lelassul például a bélműködés a cukorbetegeknél, az idősebb embereknél, a pajzsmirigy alulműködéstől szenvedőknél, de azoknál is, akik antidepresszánsokat szednek, vagy kemoterápián vettek részt.
A kezelés tekintetében a motilitási zavarok nagyon összetettek, gyakran elegendő csak az életmódváltás vagy a diéta, de máskor akár pszichoterápiát is igényel, ezért mindig személyre szabott kúrát kell kialakítani hozzá.
