Kevesen tudják, de a magas vérnyomás betegségről csak nagy általánosságban szokás beszélni, azonban ennek a rendellenességnek is megvannak a maga fokozatai, így megkülönböztethetünk enyhébb és súlyosabb eseteket.
Lényeges ugyanakkor, hogy a tartósan magas vérnyomás problémája nem maradhat kezelés és ellenőrzés nélkül, a betegnek tehát ilyen háttér mellett fontos egy kardiológiai szakrendelés rendszeres látogatása mind a diagnózis, mind az állandó kontroll miatt.
Mit nevezünk magas vérnyomásnak?
Mielőtt alaposabban is elmerülnénk a számokban, fontos meghatározni, hogy mit nevezünk magas vérnyomásnak, egyáltalán mitől alakul ki ez a probléma?
120/80 higanymilliméter a normál vérnyomás
A vérnyomás kapcsán a 120/80 higanymilliméteres érték az optimális. Amennyiben ehhez a számadathoz képest a mérések során nem tapasztalható jelentős eltérés, akkor a betegnek nincs ilyen típusú betegsége vagy elváltozása.
Hogy mi az a pont, amikor a vérnyomás már tartósan magasnak számít, arról megoszlanak a vélemények, és egy kicsit lejjebb foglalkozunk is majd az értékek folyamatos alakításának kérdésével.
Amit itt fontos még kiemelni, hogy a vérnyomás értéke rendkívül változékony, ezért a hipertónia tényét soha nem lehet megállapítani csak egyetlen mérés alapján, ehhez minden esetben komplett méréssorozatokra lesz szükség.
Minden esetben fontos lesz azonban foglalkozni vele, mert a magas vérnyomás hosszabb távon károsítja az érfalakat, ezáltal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, vagyis a kezelés lényege elsődlegesen a súlyos következmények megakadályozása.
Mi okozza a magas vérnyomást?
Általánosságban elmondható, hogy a magas vérnyomás nagyon gyakori probléma, világszinten a felnőtt lakosságnak csaknem a 40 százaléka szenved tőle, az idősek körében pedig mintegy 70 százalékos az előfordulási arány.
Hogy mi okoz egyáltalán magas vérnyomást? A kérdés megválaszolásához előbb fontos elmondani, hogy a betegségnek két nagyobb típusa ismert, így beszélhetünk primer vagy szekunder magas vérnyomásról.
Primer magas vérnyomás
A primer magas vérnyomás vagy más néven esszenciális hipertónia a diagnosztizált betegek mintegy 80-90 százalékára jellemző, és érdekesség, hogy a legtöbb esetben nincs a háttérben konkrét kísérőbetegség, hanem mindig az életmódot okolhatjuk érte.
Érdekesség, hogy a primer magas vérnyomás esetében a szövődmények súlyossága általában ugyanúgy jellemző, mint minden más magas vérnyomás betegség esetén, ezért kezelése és rendszeres ellenőrzése elhanyagolhatatlan.
Szekunder magas vérnyomás
A szekunder magas vérnyomás általában ritkábbnak tekinthető. Ilyenkor egy alapbetegség váltja ki a vérnyomás megemelkedését, mint például a hormonzavar, a veseelégtelenség, de akár egy gyógyszer hatására is kialakulhat az elváltozás.
Ebben az esetben jellemzően nem a magas vérnyomást, hanem a kiváltó betegséget kell kezelni elsőként – néha mindkettőt párhuzamosan –, hiszen annak megoldása jellemzően a vérnyomás értékeinek normalizálódásával jár.
Változtak az ajánlások a magas vérnyomás kapcsán
A magas vérnyomás értékei kapcsán általános ajánlások vannak érvényben. Ezeket olyan nagynevű szakmai szervezetek határozzák meg, mint az American Heart Association vagy az American College of Cardiology, akik az elmúlt években is érvényesítettek egy jelentős változást.
Noha szakmai körökben megoszlanak róla a vélemények, azonban a két amerikai szervezet 2017 óta alkalmazott protokollja szerint már magas vérnyomásnak számít, ha valakinek tartósan 130/80 higanymilliméter fölött alakulnak az értékei.
Ez nagyon jelentős különbség ahhoz mérten, hogy a világ más részein, így például még Magyarországon is enyhén magasnak számít a 140/90-es vérnyomás, és ritka esetben igényel gyógyszeres kezelést.
Amiért az amerikai protokoll változott – és ezért fontolóra vették a világ más részein is –, hogy felhívják a betegek figyelmét arra: valami negatív változás indult el a szervezeten belül, ami a későbbiekben komoly gondokat, tartósan magas vérnyomást is előidézhet.
Ezeknél az értékeknél ugyanis a legtöbbször elegendő pusztán némi életmódbeli változtatás, egy kis odafigyelés ahhoz, hogy a vérnyomás ismét normál szint alá csökkenhessen.
Magyarországon még mindig 140/90Hgmm a magas vérnyomás határértéke
Dacára az amerikai ajánlásoknak, Magyarországon és az Európai Unió területén továbbra is a 140/90 higanymilliméteres határérték tekinthető a magas vérnyomás maximumának, ami azt jelenti, hogy a tengerentúli 130/80-as magas vérnyomást a mi régiónkban még normálisnak tekintik.
Abban természetesen az orvosok is egyetértenek, hogy ilyen értékek mellett valami már elindult a szervezetben, ami egyfajta figyelmeztetés a későbbiekre nézve, ugyanakkor nem igényel orvosi beavatkozást, inkább a páciens részéről egy magasabb szintű odafigyelést.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a vérnyomás kapcsán több tartományt különíthetünk el egymástól, és azon belül is léteznek csoportok, így dacára az ajánlásoknak, rendszerint mindig a beteg állapota dönti el, hogy szükség van-e beavatkozásra vagy sem.
Az alábbiakban ezért orvosi szempontból megvizsgáljuk az egyes határértékeket annak érdekében, hogy akár egy otthoni vérnyomásmérés esetén is pontosan tudjuk, milyen szisztolés és diasztolés értékek tekinthetők elfogadhatónak és mikor kell orvoshoz fordulni.
A vérnyomásértékek
A vérnyomásértékek kapcsán alsóhangon is legalább hat különféle fokozatot különböztetünk meg egymástól, melyek jól jelzik a kialakuló vagy már kialakult betegség súlyosságát. Ezek a következők:
Optimális vérnyomás
Optimális vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha 120/80 higanymillimétert mutat az ellenőrzött mérőműszer. A legtöbb felnőtt esetében ez a normális érték, így ilyen esetekben nincs szükség semmilyen orvosi beavatkozásra.
Normális vérnyomás
Bizonyos élethelyzetekben vagy betegségek mellett a vérnyomás hajlamos megemelkedni –akár átmeneti jelleggel is. Akár ideiglenes, akár tartós állapotról van szó, a 130/85 higanymilliméteres érték még normális vérnyomásnak nevezhető.
Magasabb normális vérnyomás
Kevesen tudják, de még a normális vérnyomás kategóriájába sorolhatjuk a 130 és 139 közötti szisztolés értékeket is abban az esetben, ha 85-89 közötti diasztolés értékek tartoznak hozzá. Ezt egy magasabb normális vérnyomásként írják le, ami sokszor még mindig nem igényel orvosi beavatkozást.
Enyhe magas vérnyomás
Az enyhén magas vérnyomás az az érték, ami már alaposabb kivizsgálásra ad okot. Az életmódbeli váltás ilyenkor gyakran már nem elégséges, szükség van hozzá gyógyszerekre is ahhoz, hogy a tartósan magas értékek (140-159/90-99 higanymilliméter) csökkenthetők legyenek.
Középsúlyos magas vérnyomás
Középsúlyos magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a szisztolés értékek tartósan 160 higanymilliméter fölé emelkednek. 160-179/100-109-es vérnyomásértékek figyelhetők meg ilyenkor, ami mindig rendszeres kontrollvizsgálatokat és gyógyszerszedést igényel.
Súlyos magas vérnyomás
Súlyos magas vérnyomásról van szó akkor, ha a szisztolás érték eléri vagy meghaladja a 180 higanymillimétert, a diasztolés értékek pedig a 110-et. Általában kritikus állapot, ami sok esetben sürgősségi vagy kórházi ellátást igényel.
A vérnyomás részben egyénfüggő is
Itt fontos kiemelni, hogy ma már a kardiológusok zöme is egyetért benne: a vérnyomás esetén csak átlagszámokról lehet beszélni, így nem kőbe vésett adat, hogy mindenkinek el kell érnie a 120/80 higanymillimétert, az emberek többségénél szükséges egyéni célértéket meghatározni és figyelembe venni.
Lényeges itt nézni a páciens életkorát, testmagasságát, testsúlyát, kondícióját, betegségeit és még egy sor más egyéb tényezőt is. Előfordulhat például, hogy egy sportos testalkatú embernél, aki egészségesen él, teljesen hétköznapi a 130/90 higanymilliméteres vérnyomás.
Mindezt úgy, hogy nincsenek kellemetlen tünetei, rossz közérzete, mondhatni tehát, hogy ez a normális érték a számára. Tudni kell azonban, hogy a magasabb vérnyomás a legtöbbször egyfajta előszoba a súlyosabb értékek felé.
A megfigyelések alapján nagyobb valószínűséggel eshet a későbbiekben a súlyosan magas kategóriába az, akinek a normál vérnyomás emelkedett értékei mutathatók ki.
Hogyan mérjünk helyesen vérnyomást?
Amennyiben a magas vérnyomásról és úgy általánosságban a vérnyomás-értékekről beszélünk, akkor megkerülhetetlen, hogy beszéljünk a helyes mérés menetéről is.
Akinek köztudottan magasabb, esetleg gyógyszerrel szinten tartott vérnyomásproblémája van, annak általános ajánlás, hogy hetente legalább két-három alkalommal legalább ellenőriznie kell az éppen aktuális szintet.
Nyilván problémás időszakokban, kísérőbetegség mellett vagy gyógyszeres beállítás esetén a napi 2-3 mérés is legalább ennyire fontos, ezt minden esetben a kezelőorvossal kell egyeztetni. Normál körülmények között az ilyen sűrű vérnyomás-mérés nem indokolt.
A mandzsetta felhelyezése
A vérnyomás mérésekor kulcsfontosságú a mandzsetta megfelelő felhelyezése. A viszonyítási pont itt a könyökhajlat, hiszen ahhoz mérten nagyjából 1-2 centiméteres magasságban kell elhelyezni az érzékelőt, ha ilyen eszközről van szó.
A csuklós vérnyomásmérőknél egy kicsit komplikáltabb a helyzet, ott a kar pozíciója is alapvető fontosságú ahhoz, hogy a felhelyezés megfelelő legyen. Nem is ajánlott rendszeres alkalmazásra, mert értékei még helyes alkalmazás mellett is gyakran jelentős szórást mutathatnak.
Mérés előtt
Lényeges, hogy még a mandzsetta felhelyezése előtt igyekezzünk odafigyelni magunkra, ezáltal néhány percet legalább töltsünk el általános nyugalomban, ne dolgozzunk, ne sportoljunk, ne mozogjunk, csak pihenjünk.
A mérés előtt fél órával ne dohányozzunk, ne igyunk kávét és lehetőleg ne legyen a szervezetünkben alkohol sem, hiszen ezek mind negatív hatást gyakorolhatnak a vérnyomás értékére.
Mérés közben
Lényeges, hogy a vérnyomás mérése nyugodt testhelyzetben történjen. Legyünk ülő pozícióban, támasszuk meg az alkarunkat. Nem megfelelő pozícióban a diasztolés vérnyomás szinte minden esetben legalább 5 higanymilliméterrel magasabb értéket mutat.
Ne feküdjünk, ne görnyedjünk, ne beszéljünk, sőt a lábainkat se tegyük keresztbe. Meglepő lehet, de utóbbi a mérés során meg tudja növelni a szisztolés vérnyomásértéket.
Ismételt mérés
Akkor kaphatunk átfogó képet aktuális vérnyomásunkról, ha legalább két mérést folytatunk. Az első mérést követően erre egy-két perc után kerüljön sor, és nagyon fontos, hogy ugyanazon a karon, ugyanolyan pozícióban történjen az ismétlés.
A két érték között nem szabad drasztikus eltérésnek mutatkoznia. A megengedett határérték 4 Hgmm. Ha ennél nagyobb a különbség, akkor egy-két perc múlva folytassunk ismételt mérést. Amennyiben ismét nagy eltérést tapasztalunk, forduljunk haladéktalanul orvoshoz.
