A dohányzásmentes világnapot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szervezi meg minden évben 1987 óta, melyhez rendszeresen sokan csatlakoznak. Az esemény célja általánosan az, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás számos káros hatására, a dohányipari termékek fogyasztásának visszaszorítását elősegítő beavatkozások szorgalmazására, valamint a leszokás kiemelt fontosságára.
A 2016-os világnap kiemelt célkitűzései között szerepelt az egyes országok figyelmének felhívása a dohánytermékek egységes csomagolásának bevezetésére való felkészülésre.
Szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás – továbbra is az első helyen
A Központi Statisztikai Hivatal évről évre visszatérő adatai szerint Magyarországon a betegségek okozta haláleseteknél továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek szerepelnek az első helyen.
A fentiek ismeretében és a világnapra tekintettel – amellett, hogy a dohányzás számos más megbetegedés előidézője is lehet - érdemes külön hangsúlyozni a dohányfüstben lévő méreganyagok szív- és érrendszerre gyakorolt kiemelten káros hatásait, a vele leggyakrabban összefüggésbe hozható megbetegedések típusait.
Egyes szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyeknél a dohányzás kiemelt rizikófaktor
A dohányzás rizikófaktora az alábbi megbetegedéseknek különösen:
- koszorúér betegségek
- érelmeszesedés
- magas vérnyomás
- trombózis
- szívinfarktus
- stroke
- érszűkület
- alsó végtag vérellátási zavarai
A fentebb felsoroltak nagyobb eséllyel fordulnak elő tehát a dohányosoknál, szemben azokkal, akik nem gyújtanak rá.
Bizonyos esetekben a nőknél nagyobb számban jelentkeznek dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések, ilyenek például a koszorúér betegségek vagy az agyi ereket érintő stroke eseménye. Mindkét nemnél lényegében egyformán jelenik meg többek között az érszűkület, a szívinfarktus problémája, de az alsó végtag vérellátási zavaraiból adódó lábamputáció is jellemzőbb nemtől függetlenül a dohányosokra nemdohányzó társaikkal ellentétben.
