Az egészséges hüvely sajátossága, hogy belső falát egy vékony folyadékréteg teszi síkossá, aminek a mértékét, illetve állapotát az ösztrogén hormon szabályozza. Jelenléte elengedhetetlen az egészséges hüvelyi flóra fenntartásához és a szexuális élethez egyaránt.
Fontos tisztában lenni vele, hogy a hüvelyszárazság nem egy normális állapot, minden esetben valamilyen betegség vagy elváltozás áll a hátterében, egy alapos nőgyógyászati kivizsgálást követően pedig könnyedén fel lehet tárni a kiváltó okokat.
Hogy milyen tüneteket produkál a hüvelyszárazság, mikor kell orvoshoz fordulni vele, és milyen betegségek állhatnak a hátterében? Lássuk!
A hüvely működése
Ahhoz, hogy alaposabban is megérthessük a hüvelyszárazság okait és hátterét – mely a statisztikák szerint a nők harmadát érinti állandó jelleggel –, először ismerni kell a hüvely működését.
Mint köztudott, a hüvely a méhet gyakorlatilag a külvilággal összekötő csőszerű szerv, ami a húgyhólyag és a végbél szomszédságában helyezkedik el. Egy nagyon erős, rugalmas és több rétegből álló laphámból áll össze, ami a bőrhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.
Érdekessége azonban, hogy nem találhatók benne mirigyek, sőt elszarusodni sem tud, ellenben egy folyamatos filmszerű réteg borítja, illetve tartja nedvesen, aminek nagyon fontos szerepe van a kérdéses szerv egészségében.
Az egészséges hüvelyváladékban tejsavat találunk, ami folyamatosan termelődik a szervben. Amennyiben ez az egész hüvelyt beborító, fehéres, opálos filmréteg valamilyen okból eltűnik, akkor beszélhetünk az úgynevezett hüvelyszárazságról.
A hüvely természetes flóráját a petefészek által termelt hormonszint befolyásolja. A kérdéses szerv átmeneti vagy tartós szárazsága szinte minden esetben ide vezethető vissza.
Megjelenésekor a hám felső rétege kiszárad, majd ennek hatására berepedezhet, fájdalmassá válhat, égő és viszkető érzés kíséretében ráadásul szabad átjárást biztosít a fertőzések számára, miközben a páciens szexuális életét is megkeseríti.
A hormonális hatások mellett bizonyos gyógyszerek szedése is árthat a tejsav-baktériumoknak. Különösen nagy gondot okozhatnak például ezen a téren az antibiotikumok, de rengeteg más egyéb olyan készítmény, ami pusztító hatással van a hüvely flóráját alkotó baktériumokra.
Milyen tünetei vannak a hüvelyszárazságnak?
A közhiedelemmel ellentétben a hüvelyszárazságnak közel sem csak a szexuális aktus során jelentkezhetnek kellemetlen tünetei, bár tény és való, hogy a nemi életet ez a betegség teljes mértékben ellehetetlenítheti.
A hüvelyszárazság legjellemzőbb tünete, hogy kialakulásakor a szervben nagyon kellemetlen diszkomfort érzés alakul ki, méghozzá égő, csípő, viszkető hatásokkal kiegészülve pontosan úgy, mintha valamilyen fertőzés állna a háttérben.
Gyakran előfordulhat, hogy a természetes tejsav-bevonat hiánya miatt kórokozók telepednek meg a kiszáradt hüvelyben, ami még tovább ronthatja a páciens állapotát a fentiekben kiemelt panaszok fokozódásával.
Érdekes, hogy az alsó húgyutak hámfelülete is érzékeny a hormonális változásokra, ezért a hüvelyszárazságot sok esetben kísérik a hólyaghuruthoz hasonló panaszok, mint amilyen a gyakori vizelési inger vagy a vizeléskor tapasztalt csípő, égő érzés a húgycsőnél.
Milyen okok vezethetnek tartós hüvelyszárazsághoz?
A tartós hüvelyszárazság hátterében számos tényező, betegségek és állapotok is meghúzódhatnak, melyek megfelelő kivizsgálás és kezelés esetén hamar normalizálhatók annak érdekében, hogy a páciens meggyógyuljon.
Lássuk azonban, hogy konkrétan milyen okok vezethetnek el oda, hogy valakinél tartós hüvelyszárazság alakulhasson ki, ami jellemzően mindig párhuzamba állítható a ciklikus hormontermelés mérséklődésével vagy teljes megszűnésével.
Szülés
Nagyon gyakori, hogy a nők a szülést követően tapasztalják meg – többnyire szerencsére csak átmeneti jelleggel – a hüvelyszárazság problémáját, aminek az oka a tejtermelést serkentő prolaktin hormon mennyiségének megnövekedése a szervezeten belül.
A kérdéses hormon ugyanis olyan jelentős befolyást gyakorol a szervezetre, hogy jelenléte képes gátolni a petefészek működését, aminek hatására még a menstruáció is teljes egészében leáll.
Fontos hozadéka még a kérdéses hormonszint növekedésének, hogy mellette a tejsav-baktériumok termelődése mérséklődik, sokaknál teljesen leáll, ezért a hüvely természetes flórája nem tud miből építkezni, azaz gyakran kiszárad.
A teljes folyamat érdekessége, hogy hormonális tekintetben pontosan ugyanaz történik ilyenkor a nők szervezetében, mint később a menopauza állapotában.
Hormontartalmú fogamzásgátlók
Szintén komoly gondot tud előidézni a hüvelyben, ha a páciens tartósan alkalmaz hormontartalmú fogamzásgátló szert, hiszen az képes teljes mértékben leállítani vagy legalábbis mérsékelni a petefészek hormontermelését.
Ennek hatására sokkal vékonyabb nyálkahártya-réteg épül fel a méhen belül, sőt a hüvelyhám egyaránt fejletlenebb lesz, melyek a tejsav termelésének csökkenésével együtt tökéletes hátteret nyújtanak a hüvely kiszáradásához.
Egyéb gyógyszerek
A hormonszintet és a hüvelyflóra állapotát természetesen nemcsak fogamzásgátló készítmények, hanem más egyéb gyógyszerek is képesek befolyásolni, amire fontos odafigyelni ezek rendszeres szedésekor.
Különösen sok gondot okozhatnak ebből a szempontból az antibiotikumok, az ösztrogénszint-csökkentő gyógyszerek, de az allergia ellen adagolt antihisztaminok mellett például a hangulatjavítást szolgáló antidepresszánsok egyaránt negatív hatást gyakorolnak a hormonszintre.
Az antibiotikumokat ma már gyakran indokolatlan mennyiségben alkalmazzák az orvosok, ami a nők esetében különösen veszélyes, hiszen már egyetlen kúra is képes teljesen leállítani a tejsav termelését a szervezeten belül.
Ez nemcsak a hüvelyszárazság miatt jelent gondot, hanem azért is, mert különféle kórokozók, a legnagyobb valószínűséggel gombák jutnak a hüvelybe és okoznak ott kellemetlen fertőzéseket a kiszáradás, berepedezés és egyéb kellemetlenségek mellett.
Ritkább esetben, de a hüvelyszárazság hátterében gyakran meghúzódhat hormonterápia, sőt a sugárkezelés vagy a kemoterápia is rossz hatást gyakorolhatnak erre a szervre.
Életmód
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hüvely állapota minden esetben reflektál a páciens életmódjára is, ezáltal például a túlzott alkoholfogyasztás vagy a rendszeres dohányzás különösen nagy problémákat tud okozni a hüvely egészséges működése kapcsán.
Ezen felül egy erőltetett vagy rosszul kivitelezett életmódváltás, egy fogyókúra vagy diéta, sőt a túl sok stressz, a szorongás, a párkapcsolati gondok, de még a dehidratáltság, avagy a túl kevés folyadékbevitel is képes negatív hatást gyakorolni a hüvely állapotára.
Kiemelendő, hogy a hüvelyszárazság mögött gyakran húzódik meg pszichés hatás. A rossz szexuális élmények vagy a nem megfelelő partner miatt, esetleg a síkosító használatának tabuként történő kezelése komoly gondokat idézhet elő.
Nem mellesleg a kellemetlen, gyakran fájdalmas aktusok berepedezéseket, másodlagos fertőzéseket, valamint hosszabb távon súlyos párkapcsolati problémákat okozhatnak.
Betegségek
Sajnálatos módon az orvostudomány ma már nagyon sok olyan betegséget ismer, melyek vagy önmagukban, vagy a gyógykezelésük miatt képesek kiváltani hüvelyszárazságot.
Ezek között olyan, ma már kis túlzással népbetegségnek tekinthető problémákat is találhatunk, mint amilyen például a cukorbetegség vagy a pajzsmirigy-alulműködés, de az endometriózis szintén ebbe a kategóriába sorolható.
A hüvelyszárazságot kiválthatják különféle immunrendszeri panaszok is, mint amilyen például a Sjögren-szindróma. Ez egy olyan kellemetlen autoimmun betegség, ami célzottan azokat a sejteket támadja meg a szervezeten belül, melyek szerepet játszanak a váladéktermelésben.
Természetesen a száraz hüvely hátterében gyakran mióma vagy akár bakteriális hüvelygyulladás is meghúzódhat, ami leginkább a normál flóra felborításával idézi elő ezt a kellemetlen állapotot.
Menopauza
A legtöbb nő általában a változókorba lépve tapasztalja meg először a hüvelyszárazság kellemetlenségeit, hiszen ilyenkor az ösztrogénszint természetes módon csökkenésnek indul, ami a hüvelyváladék mennyiségének a mérséklődésével jár együtt.
Nagyobb probléma, hogy a menopauza idején a hüvelyfal elvékonyodik, rugalmassága jelentős mértékben lecsökken, vagyis elindul a hüvelyi atrofia, ami ma már szintén egy jól kezelhető, megelőzhető és megakadályozható probléma.
Hogyan kezelhető a hüvelyszárazság?
A hüvelyszárazság kezelése ma már számtalan módon megvalósítható, amihez fontos ismerni a kiváltó okokat, vagyis a megfelelő módszer alkalmazását mindig meg kell előznie egy alapos nőgyógyászati kivizsgálásnak.
A legtöbbször azonban a következő megoldások segíthetnek a páciensek problémáján:
- a hüvely hidratációját elősegítő szerek, melyek rendszeresen alkalmazva hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt található szövetek kellően hidratáltak és egészségesek maradhassanak – azaz megelőzésre is jó választásnak bizonyulnak;
- speciális síkosítók alkalmazása a szexuális együttlétek során, melyek hozzájárulnak a hüvely átjárhatóságához, ezáltal az aktus fájdalmatlanná tételéhez;
- menopauza esetén jelentkező hüvelyszárazságnál ma már léteznek alacsony dózisú ösztrogént tartalmazó krémek, tabletták és speciális gyűrűk, melyek nagy hatásfokkal képesek enyhíteni a problémát;
- ha szükséges, alacsony dózisú ösztrogénkezelésre is szüksége lehet a páciensnek, ami ma már speciális éjszakai kúpokkal könnyedén kivitelezhető.
Fontos tudni, hogy az ösztrogént tartalmazó gyógyszereknek és egyéb készítményeknek gyakran lehetnek különféle mellékhatásai, így például kiválthatnak hüvelyi vérzést és emlőfájdalmat, azaz menstruációkor jelentkező panaszokat.
Az ösztrogénkezelések ráadásul soha nem javasoltak olyan esetekben, ha a páciens korábban szenvedett emlő- és méhnyálkahártya daganattól, vagy ismeretlen eredetű hüvelyi vérzése áll fenn.
