Bár pácienstől is függ, de egy átlagos szívroham esetében mindig jelentkezik erőteljes mellkasi fájdalom – általában mellkasi nyomás –, valamint a karokba és a vállakba sugárzó fájdalom mellett légszomj, izzadás, szédülés, halálfélelem, sőt zavarodottság is jelentkezhet.
Ezeknél a tüneteknél azonnal felmerül a gyanú, hogy a páciensnek szívrohama van, azonban csak kevesen tudják, hogy az esetek közel felénél egy szívinfarktus vagy részlegesen, vagy egyáltalán nem is produkál ilyen jelenségeket.
Ezt hívjuk csendes szívrohamnak, amikor ugyanúgy elzáródik – teljes mértékben vagy részlegesen – a vér útja a szív irányába, de a beteg csak enyhe panaszokat észlel magán, a jelenséget pedig csak sokkal később, egy EKG-n ismeri fel a kardiológus szakorvos.
A csendes szívroham tünetek nélkül is ugyanolyan veszélyes
A legtöbb esetben a csendes szívrohamnál sem mellkasi fájdalom, sem izzadás nincs, azonban ennek ellenére ugyanolyan veszélyesnek minősül, mint egy heves tüneteket előidéző infarktus. Amiért a legtöbbször még veszélyesebbnek is tekinthető, az a kezelés hiánya!Amennyiben ugyanis valakinek szívrohama van, akkor nyilvánvalóan lezajlik az ilyenkor szokásos kezelési protokoll, hogy a beteg egészsége mielőbb helyreállhasson, illetve egy esetleges következő infarktus megelőzésre kerüljön.
A csendes szívrohamnál azonban mindez elmarad, így a páciens gyakorlatilag egy időzített bombán ül, ami azt jelenti, hogy bármikor előfordulhat egy olyan szívroham, ami a korábbi kezeletlenségéből kifolyólag sokkal súlyosabbá válhat.
Márpedig az ARIC kutatása szerint ez a típusú szívroham közel sem tekinthető ritka rendellenességnek. Éppen ellenkezőleg, Amerikában egy közel tízezezer fős csoport kilencéves követése során
- 386-an tapasztaltak normál;
- és 317 embernél mutattak ki csendes szívrohamot.
A kérdéses esetek közel fele tehát tünetek nélkül zajlott le, ami hosszabb távon rendkívül veszélyesnek tekinthető.
Miért nem okoz jellemző tüneteket a csendes szívroham?
Ezt a kérdést több szempontból még mindig kutatja az orvostudomány, hiszen csak bizonyos tényezők esetében magyarázható meg, hogy miért fordulhat elő egyes esetekben a tünetmentes szívinfarktus.
Itt fontos kiemelni, hogy a csendes szívroham sem teljesen mentes a kísérőjelenségektől, azonban meglepően általános problémákkal jár együtt, így például sok esetben egyszerű gyomorégés vagy gyomorfájdalom áll a háttérben, ezért sokan keverik a refluxbetegséggel.
A legtöbbször a cukorbetegeket érinti a csendes szívroham
Ennél sokkal érdekesebb téma azonban, hogy miért nem érzékelik sokan a csendes szívrohamot? Érdekes, hogy a probléma a legtöbb esetben a cukorbetegeket érinti, hiszen az ettől szenvedők gyakran érzékelhetnek idegkárosodást, vagy úgynevezett neuropátiát.
Ez egy rendkívül veszélyes szövődmény a diabétesz esetében, mégis nagyon kevés figyelmet kap a mindennapok során. Részeként általános gyengeség, zsibbadás, valamint érzéskiesés jelentkezhet – elsődlegesen a végtagok tekintetében.
Csakhogy ez utóbbi a szívbe vezető ideghálózat károsodását is előidézheti, aminek az egyenes következménye, hogy szívinfarktus során az elhalt idegek nem tudnak fájdalmat közvetíteni, vagyis a szívrohamot gyakorlatilag nem észleljük a mellkasba, a karokba vagy az állkapocsba sugárzó fájdalom által.
Leginkább ahhoz lehetne hasonlítani ezt a helyzetet, mintha a kérdéses régióban a fájdalomingerek, a fájdalomérzetet az agyba továbbító idegek egyszerűen nem működnének. Az infarktus ettől még bekövetkezik és akár súlyos károkat is okozhat, csak a beteg nem érzi.
Rizikófaktorok, előjelek
A fentiek miatt sorolják a cukorbetegeket a magasabb rizikófaktorral rendelkező páciensek közé, ha a csendes szívrohamról van szó. Amennyiben diabétesztől szenvedünk, nagyon fontos odafigyelni a rizikófaktorokra és a kapcsolódó előjelekre.
Rendkívül lényeges tehát felkeresni egy kardiológus szakorvost abban az esetben, ha cukorbetegként az alábbiakat észleljük magunkon már napok óta, hiszen előfordulhat, hogy egy csendes szívroham küszöbén állunk, esetleg már át is estünk rajta:
- Hirtelen felálláskor állandó szédülés, esetleg ájulás.
- Hétköznapi mozgásteendők során felmerülő problémák, különösen az erőnlét tekintetében.
- Váratlan vizelési panaszok, különösen a vizelettartás tekintetében.
- Szexuális problémák, így visszaeső libidó, férfiaknál merevedési gondok.
- Túlzott vagy egyáltalán nem jellemző izzadás munkavégzés vagy mozgás során.
- Kellemetlen emésztési problémák, különösen gyomorfájdalom és puffadás.
A csendes szívroham tünetei
Bár fentebb már kiemeltük, hogy a csendes szívrohamnak gyakorlatilag nincsenek tipikus tünetei, illetve közel sem olyanok, mint a hagyományos infarktusnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne éreznének általános jeleket az érintettek.
A legtöbb esetben a szívroham – típusától függően – kisebb-nagyobb mértékű hegesedéssel jár együtt. Ennek köszönhető, hogy az orvostudomány utólag le tudott írni több általános tünetet is a csendes infarktuson átesettek elbeszélése alapján.
Szinte kivétel nélkül minden érintett nagyon enyhe, nagyon általános tünetekről beszél, ha átesik a csendes szívrohamon, éppen ezért nem fordulnak orvoshoz, mert nem gondolják, hogy nagy a baj.
Ezért egyáltalán nem lehetne a betegeket hibáztatni, hiszen egy kis fáradtság, némi hányinger, gyomorégés, egy kevéske légszomj, vagy némi elhanyagolható mellkasi- és vállfájdalom akár kimerültséget, influenzát vagy megfázást is jelezhet, a legtöbben tehát nem is gondolnak ilyenkor szívrohamra.
A csendes szívroham gyakran összekeverhető egy gyomorproblémával
Az egyik legáltalánosabb és leggyakoribb tünet a csendes szívroham kapcsán a gyomorprobléma. Lehet az hasfájás, emésztési zavar, de általános gyomorégés is – egy infarktus során a legtöbbször ezek nagyon gyakran jelentkeznek.
Ide sorolhatók még többek között az influenzaszerű tünetek, amelyek a gyomorpanaszok mellé hozhatják a fentiekben már említett tüneteket, mint amilyen például a fáradékonyság, a légszomj és társaik.
Bizonyos esetekben ezek a tünetek azonnal és egyszerre jelentkeznek a csendes szívroham kialakulását követően, így hirtelen, halmozott megjelenésük árulkodó tényező lehet.
Vannak azonban olyan szituációk, amikor a néma infarktust csak egy rutin kardiológiai vizsgálaton, teljesen véletlenszerűen fedezik fel, és a páciens ott szembesül vele, hogy korábban már lábon kihordott egy szívrohamot.
A szövődmények nagyon veszélyesek
A csendes szívroham kapcsán mindenképpen beszélni kell a szövődményekről, hiszen már egy nagyon enyhe infarktus is képes arra, hogy súlyos hegesedést idézzen elő a szívben, ami a későbbiekben súlyos problémaforrás lehet.
A hegesedés ugyanis képes megzavarni a szív elektromos impulzusát, ami azt jelenti, hogy már rövidtávon szívritmuszavart tud okozni. Emiatt a szívdobbanások tempója megnövekedhet, lecsökkenhet a vér keringési hatékonysága, sőt szívmegállás is felléphet.
40-50 éves kor felett különösen fontos odafigyelni magunkra
Amennyiben a fenti tüneteket észleljük, és fennállásuk két hétnél is tovább tart, akkor haladéktalanul menjünk el egy kardiológiai kivizsgálásra, ahol már egy rutinellenőrzés is képes kimutatni, hogy csendes szívroham, vagy valami más áll a háttérben.
Sokak számára hasznos, ha naplót vezetnek a tapasztalt tünetekről, hiszen ez segítséget jelenthet majd a szakorvos számára is a pontos kórkép felállításában, noha azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a kérdéses betegségre való hajlam csak egy bizonyos kor után alakul ki.
Ennek megfelelően leginkább a 40-50 éven felüli korosztálynak kell jobban odafigyelnie magára, hiszen ilyenkor már lehetnek olyan körülmények, amelyek növelhetik a kialakulás esélyét.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a fiatalabb szervezeten belül semmilyen esetben sem fordulhat elő – különösen cukorbetegek vagy kórosan elhízottak körében –, de a probléma inkább 40-50 éveskor felett jellemzőbb.
Miért olyan veszélyes a csendes szívroham?
Bár a kutatások egyértelműen azt találták, hogy a csendes szívinfarktus többször jelentkezik a férfiaknál, ellenben a nőknél gyakoribb a súlyosabb kimenetel, valójában azonban kortól és nemtől függetlenül mindenkinél nagyon veszélyes lehet.
A statisztikák tanúbizonysága szerint egy tünet nélküli szívroham a későbbiekben képes megháromszorozni a más egyéb szívproblémák – így például egy újabb infarktus – miatti elhalálozás vagy maradandó károsodás esélyét.
Nyilvánvalóan nem lehet általánosítani, így a csendes szívroham veszélye nagyban függ olyan tényezőktől, mint az életmód, a testsúly, a magas vérnyomás, a koleszterinszint, a cukorbetegség vagy éppen a dohányzás és a mozgásszegény életmód.
Ezért nagyon lényeges, hogy a beteg mindig forduljon kardiológushoz, és a későbbiekben is folyamatosan konzultáljon vele, fogadja meg a szakorvos tanácsait az életmódváltással kapcsolatban, hiszen a megfelelő életmód a csendes szívroham esélyét és következményeinek mértékét egyaránt csökkentheti majd.
Hiába csendes, az infarktus akkor is károsíthatja a szívet
A legnagyobb veszélye a csendes szívinfarktusnak, hogy bár a beteg nem érez semmit, valójában azonban a szívet ugyanúgy károsíthatja, ugyanúgy befolyásolhatja a szerv működését, mint egy hatalmas fájdalmakkal és jellegzetes tünetekkel járó variáns.
Ennél is nagyobb probléma, hogy az első infarktus jelentős mértékben megnöveli egy esetleges második esélyét. Ennek a valószínűsége megfelelő ellátás mellett jelentősen csökkenthető, de ha a beteg az elsőt sem ismeri fel, nem megy vele orvoshoz, akkor egy újabb infarktus könnyedén végzetes is lehet.
Ezért fontos a rendszeres kardiológiai vizsgálat
A fentiek fényében lényeges, hogy odafigyeljünk a rendszeres kardiológiai szűrő- és kontrollvizsgálatokra olyan esetekben, ha fennállnak különféle kockázati tényezők, legyen az akár valamilyen társbetegség, akár örökletes érintettség.
A legnagyobb rizikófaktorral a cukorbetegek rendelkeznek, így esetükben évente két alkalommal is ajánlott egy kardiológiai kivizsgálás, de az elhízottak, dohányosok, mozgásszegény életmódot folytatók és a magas vérnyomástól szenvedők is ide sorolhatók.
Ezen felül ma már ide kell helyeznünk a stresszes életvitelt is, ami szintén nagyon megterhelő a szív számára, de a családban halmozottan előforduló szív- és érrendszeri betegségek egyaránt lényegessé teszik az ilyen rutinellenőrzést.
Amennyiben elkerülnénk a várólistát és egy alapos kivizsgálásra lenne szükségünk, válasszuk az Árvai Medical Center kardiológiai szakrendelését, ahol minden szükséges vizsgálati eszköz a rendelkezésünkre áll a megfelelő diagnózis felállításához és az állapotfelméréshez egyaránt.
