A betegség a szem fehérjét és a szemhéjak belső felszínét borító, áttetsző, laza szerkezetű, erekkel átszőtt hártyán alakul ki, mint összetett gyulladásos folyamat.
A legtöbbször fájdalmas, sok esetben pedig fertőző, ezért a tünetek tapasztalásakor elengedhetetlen a szakorvosi konzultáció, amihez az Árvai-Barta MED magánorvosi központ szemészeti rendelése áll a betegek rendelkezésére.
A kötőhártya-gyulladás típusai és kiváltó okai
A szembetegségek közül a kötőhártya-gyulladás annyira általános, hogy kortól és nemtől függetlenül bárkinél és bármikor előfordulhat. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a kiváltó okok és a betegség lefolyása már jelentős eltéréseket mutathat.
A kötőhártya-gyulladásnak konkrétan a következő típusait különböztethetjük meg egymástól:
- fertőzéses jellegű;
- és nem fertőzéses jellegű.
Mindkét csoporton belül további altípusok találhatók, melyekről az alábbiakban minden fontos tudnivalót kiemeltünk.
Fertőzéses kötőhártya-gyulladás
Bakteriális kötőhártya-gyulladás
Amennyiben a betegséget valaki fertőzés útján kapta el, akkor a háttérben a legtöbbször baktérium áll.
Rengeteg különféle baktériumtörzs képes ilyen gyulladást előidézni, a Staphylococcus-tól kezdve, a Streptococcus-on át, még az olyan szexuális úton terjedő betegségek kórokozói is kiválthatják, mint a Gonorrhea.
Utóbbi miatt fordulhat elő például, hogy a természetes úton születő gyermekek a szülőcsatornán való keresztülhaladást követően olyan baktériummal fertőződnek, ami párnapos korban már kötőhártya-gyulladást idéz elő.
Ez különösen veszélyes abban az esetben, ha a kisbabát nem kezelik. A fejlődő országokban még mindig gyakran okoz a betegség maradandó látáskárosodást, időnként teljes vakságot.
Vírusos kötőhártya-gyulladás
A baktériumok mellett a kötőhártya-gyulladást sok esetben vírusok is előidézhetik. Gyakori, hogy ilyenkor a páciens kísérőtünetként felsőlégúti panaszokat, esetleg valamilyen bélfertőzést tapasztal.
Nagyon sokféle vírustörzs képes előidézni a betegséget. Az egyik leggyakoribbak az adenovírusok, melyek annyira fertőzők, hogy ősszel és télen járványszerű kötőhártya-gyulladást is képesek okozni a lakosság körében.
Rika esetben fordul elő, de fontos beszélni a Herpes simplex vírus által előidézett kötőhártya-gyulladásról is. Ennek az oka, hogy ez a kórokozó maradandó károsodást is kiválthat a szemben, ha a páciens kezelése nem kezdődik el mielőbb.
Nem fertőzéses kötőhártya-gyulladás
Allergiás kötőhártya-gyulladás
A nem kórokozók által előidézett kötőhártya-gyulladások közül az allergiás típust tekinthetjük a leggyakoribbnak. Miközben világszerte egyre több az allergiás beteg, ezért nem meglepő, hogy ezzel a problémával is egyre gyakrabban találkoznak a szemészorvosok.
Nagyon sokféle altípusa ismert, kortól és nemtől függetlenül támad, az egyik leggyakoribb változata tavasszal és nyáron jelentkezik, érdekessége pedig, hogy főleg gyerekeket érint.
Azon belül is inkább a tinédzser fiúkat, aminek az okára még nem sikerült választ találnia a tudománynak. Kellemetlenségét heveny jellege, valamint az adja, hogy még megfelelő gyulladásgátló és allergiaellenes gyógyszerekkel is nehezen csillapítható.
Szemszárazságból fakadó kötőhártya-gyulladás
Sok esetben a kötőhártya-gyulladás meglepően egyszerű okból, a szem szárazságából fakadóan alakul ki.
A legtöbbször azokat érinti, akik folyamatosan erőltetik a szemüket – rendszeresen ülnek például monitor előtt, sokat vezetnek, keveset pislognak – vagy időskorúak, ami krónikus mivoltából fakadóan rendkívül kellemetlen, a látás minőségének a romlását is előidézheti.
Meglepően gyakori a száraz szemből fakadó gyulladás a negyven év feletti nők körében. Az egyetlen eset, amikor nem szükséges a gyógyszeres kezelés, mert tartósan csak az odafigyelés, valamint az életmódváltás hozhat segítséget.
A kötőhártya-gyulladás tünetei
Most, hogy már ismerjük a betegség típusait, lássuk a legjellemzőbb tüneteket is.
A bevörösödött szem az egyik legáltalánosabb panasz, ami a kötőhártya-gyulladás során jelentkezik. Ehhez sok esetben enyhébb, máskor erőteljesebb váladékozás társul, ami különösen reggel, ébredés után összeragadó szemhéjakat eredményezhet.
Gyakori jellegzetesség, hogy a vörösség nemcsak a kötőhártyán, hanem a szem sarkában a szemhéjnál is megjelenik, ami különösen előrehaladottabb állapotban és allergiás gyulladás mellett jellemző.
Már a szem vörössége is sok mindent elárulhat
Nemcsak elsődleges tünet, hanem a diagnózis kapcsán is fontos, hogy a szem vörössége milyen mértékű. A legtöbb esetben például vírusos háttér tartozik a betegséghez abban az esetben, ha a vörösség nagyon élénk, már-már lilás hatású.
Ehhez jellemző még, hogy a gyulladás csak az egyik oldalon indul, majd hamar átterjed a másik szemre is. Ezen felül megfigyelhető még a belső szemzugnál a kötőhártya-lemez duzzanata, valamint élénk vöröses elváltozása.
A váladék is segítheti a diagnózist
Mint fentebb már elhangzott, a kötőhártya-gyulladást a legtöbb esetben heves váladékozás kíséri. Ez szintén sokat segíthet abban, hogy könnyebben beazonosítható legyen a betegség jellege.
Példának okáért jellemzően sárgás, esetenként zöldes, de mindenképpen gennyes váladékot tapasztalhatunk abban az esetben, ha bakteriális fertőzés áll a háttérben.
A vírusos eredetű gyulladásnál a váladék általában tiszta, vizenyős és mindig nagyobb mennyiségben távozik a szemből, már-már könnyszerűen.
Szintén más típusú a váladék allergia esetén. Bár ilyenkor is áttetsző, ámde határozottan nyákos vizenyő távozik a szemből, amihez gyakran hámmaradékok társulhatnak.
Allergiás háttér esetén egyébiránt a beteg nagyon erőteljes viszketésre panaszkodik, gyakran ez az egyetlen tünet a kipirosodott szem mellett, ami határozottan erre a problémára utalhat.
Nagy kellemetlenséget okozhat a szemszárazságból fakadó gyulladás is
Mint kiderült a fentiekből, a szemszárazság is okozhat kötőhártya-gyulladást. Ilyen esetekben viszketés helyett a páciens inkább egyfajta kellemetlen idegentest érzésre panaszkodik, mintha valami folyamatosan szúrná, csípné a beteg szemét.
Ezen felül állandósul ilyenkor a szem fáradtsága, a tünetek mérséklődése csukott szem mellett, de a huzatnál jelentkező erőteljes könnyezés is általános.
A panaszok egyszerű szemcseppel korrigálhatók, orvoshoz csak akkor kell fordulni, ha a tünetek megfelelő szemkímélés mellett egy hét után is megmaradnak.
A szemszárazságból fakadó krónikus kötőhártya-gyulladást ma már többféle módon, így a Schirmer teszttel és a BUT vizsgálattal is nagyon könnyedén lehet diagnosztizálni.
A kötőhártya-gyulladás diagnózisa
A betegség olyan jellegzetes tüneteket produkál, hogy látható elváltozások és a páciens kórleírása alapján a diagnózis sok esetben azonnal felállítható.
Néha szükség lehet alaposabb vizsgálatokra is
Sok esetben azonban az egyértelmű tüneteknek fontos megvizsgálni a hátterét, hiszen különösen a kórokozó által előidézett gyulladásnál ilyenkor célzott kezelés szükséges.
Ehhez nyújt segítséget a réslámpa segítségével végezhető biomikroszkópos vizsgálat. Ez különösen fontos a gyanúsabb eseteknél, hiszen a háttérben néha súlyosabb szembetegségek állhatnak, melyek szintén kiválthatnak kötőhártya-gyulladást, vagy ahhoz hasonló tüneteket.
Különösen a visszatérő gyulladásos állapot, vagy a kezelésre való negatív válasz esetén fontos, hogy felderítésre kerüljön, pontosan milyen baktérium vagy vírus okozza a problémát. Ezt laboratóriumi tenyésztéssel, illetve szerológiai vizsgálattal lehet kideríteni.
Speciális vizsgálatok
Míg a kötőhártya-gyulladás legtöbb típusánál nincs szükség speciális vizsgálatokra, még a gyakran csak viszketéssel és enyhe szempirossággal járó allergiás eseteknél sem, addig néha ezek megkerülhetetlenek.
Ilyen speciális vizsgálat például a könnytermelést ellenőrző teszt vagy a könnyfilm összetételének a felderítése, amire akkor lehet szüksége a kezelőorvosnak, ha a kötőhártya-gyulladás hátterében feltételezhetően krónikus szemszárazság áll.
Noha a panaszok gyakran itt is egyértelműek – idegentest érzés, folyamatos szúró, csípő fájdalom, huzatra való érzékenység, állandó szemfáradtság –, azonban a pontos diagnózis felállításához gyakran szükség van ilyen tesztek elvégzésére.
A kötőhártya-gyulladás kezelése
A betegség kezelése minden esetben attól függ, hogy a páciens melyik típusától szenved.
Baktérium- vagy vírus által okozott kötőhártya-gyulladás kezelése
Az esetek döntő többségében a baktérium- vagy vírus által okozott kötőhártya-gyulladás kezelése is rendkívül hatékony lehet egy antibiotikumos szemcsepp segítségével.
A legtöbbször még heveny, sőt gennyes gyulladás mellett sem lényeges a kórokozó pontos beazonosítása, hiszen ezeket a szemcseppeket úgy alkották meg, hogy valamennyi esetben megállják a helyüket.
Érdekesség, hogy még vírus által előidézett kötőhártya-gyulladásnál is hatásos az antibiotikumos szemcsepp, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy segít megakadályozni a bakteriális felülfertőződést, vagyis megtámogatja a gyógyulást.
Különösen fontos ez abban az esetben, ha rendkívül fertőző, járványveszéllyel kecsegtető vírus okozta a fertőzést, hiszen ennek a teljes gyógyulása akár két hétig is eltarthat, és közben szaruhártya gyulladás léphet fel, ami antibiotikumos szemcseppel megelőzhető.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás kezelése
Az elmúlt évtizedekben óriási előrelépés történt az allergiakezelés területén, így ha a krónikus kötőhártya-gyulladás egy állandósult vagy időszakos allergiás reakció, akkor azt ma már kifejezetten hatékonyan lehet gyógyítani a megfelelő szemcseppekkel.
A piacon rengeteg különféle készítmény kapható, ami azt vonja maga után, hogy gyakran többféle változatot is ki kell próbálni, mire a páciens végre olyan gyógyszerhez jut, ami esetében hatékony lehet.
Ezért gyakori, hogy a betegség kezelése ilyenkor hetekig csak a kísérletezésről szól, hiszen az orvosnak is meg kell találnia azt a készítményt, amit utána a beteg akár huzamosabb ideig is használhat a probléma mérséklésére.
Itt fontos megjegyezni, hogy vannak olyan szemcseppek, melyek csak kombinált formában tudják kifejteni hatásukat. Különösen pollenallergiánál gyakori, hogy egyszerre többféle szemcseppet is alkalmaznia kell a páciensnek azért, hogy ne produkáljon tüneteket.
A szemszárazság által előidézett kötőhártya-gyulladás kezelése
Amennyiben a kötőhártya-gyulladás hátterében szemszárazság áll, és a páciens nem időskorú, akkor jellemzően életmódbeli váltás hozhat enyhülést. A szem kímélése, a gyakori pislogás kényszerítése, a sok pihenés és így tovább.
Minden más esetben enyhítheti a problémát egy egyszerű szemnedvesítő csepp, ami segít abban, hogy pótolja a szem hiányzó filmrétegét. Manapság kifejezetten gazdag a kínálat a műkönnyszerű szemcseppekből, melyek nagyon hatékonyan tudják orvosolni a problémát.
A legtöbb kötőhártya-gyulladás magától is meggyógyul
Végül, de nem utolsó sorban fontos kiemelni, hogy a kötőhártya-gyulladások többsége tipikusan olyan szembetegség, ami magától is meggyógyul.
Természetesen sokkal lassabban és fájdalmasabban, mint orvosi segítséggel, sőt kezelés hiányában a szövődmények előfordulási aránya is jóval magasabb, ezért ajánlott már az első tünetek megjelenésekor felkeresni egy szemész szakorvost.
Különösen annak fényében, hogy például egy erős vírusos kötőhártya-gyulladás olyan súlyos szövődményeket idézhet elő, amitől hegesedés, maradandó szemkárosodás alakulhat ki egy megfelelő gyulladáscsökkentő szemcsepp használata nélkül.
Annak ellenére tehát, hogy az esetek többségében nem a legsúlyosabb szembetegség, soha nem szabad félvállról venni!
Megelőzhető a kötőhártya-gyulladás?
A legtöbb esetben a kötőhártya-gyulladás nem tartozik a megelőzhető betegségek táborába.
Mivel legtöbb típusa cseppfertőzéssel terjed, ezért a személyes higiénia nagyon fontos, de alapvetően egy bakteriális vagy vírusos eredetű gyulladásnak – különösen, ha az járványszerűen terjed – nem tudunk elébe menni.
Hasonló a helyzet az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladással is. Feltételezhetően a túlzott higiénia miatt egyre több ember szenved allergiától, így amennyiben hajlamosak vagyunk rá, lehetetlen védekezni ellene vagy elkerülni a kialakulását.
Egyedül a szemszárazság által kiváltott kötőhártya-gyulladás előzhető meg
A megelőzés tekintetében az egyetlen kivételt a szemszárazságon alapuló kötőhártya-gyulladás jelenti. A betegségnek ez a típusa a fiatalabb betegek esetében megelőzhető kellő odafigyeléssel és általános szemnedvesítő cseppek használatával.
Ha sokat dolgozunk számítógép előtt, rengeteget nézzük a televíziót, vagy sofőrködünk, akkor a szemünket a kevés pislogás és az erős koncentráció kiszárítja.
Amennyiben erre tudatosan odafigyelünk, sokat pislogunk, speciális szemcseppet használunk, akkor a gyulladást határozottan megelőzhetjük.
