Bár az orvostudomány és a kardiológia egyaránt óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedek során, azonban még mindig nem tisztázott teljesen, hogy mitől alakulhat ki egy gyermeknél veleszületett szívbetegség.
Míg a szerzett problémák esetén gyakran minden megmagyarázható az életmóddal, addig egy csecsemőnél sokkal valószínűbb, hogy örökletesség, esetleg a terhesség során a kismama által elszenvedett vírusfertőzés idézheti elő.
Függetlenül attól, hogy mi állt a háttérben, a veleszületett szívbetegség már a születéstől kezdve folyamatos kardiológiai vizsgálatokat igényel, hiszen a gyermek komplett életmódja kapcsán szakorvosi tanácsadásra lehet szükségük a szülőknek.
Hogy mégis milyen veleszületett szívbetegségekről beszélhetünk és mit kell tudni róluk? Erre a kérdésre válaszoltunk az alábbiakban:
Pangásos szívelégtelenség
A pangásos szívelégtelenség egy gyakori veleszületett szívbetegség. Lényege, hogy a szív túl gyenge ahhoz, hogy elég vért tudjon pumpálni a testrészekhez, ezáltal azok folyamatos tápanyag- és oxigénhiánytól szenvednek majd.
Gyakori, hogy a gyenge pumpafunkció miatt a vér lassan tér vissza a szívbe, ezért a test számos pontján, így például akár a tüdőben is víz halmozódhat fel, ami életveszélyes állapotokat is előidézhet.
A legtöbb pangásos szívelégtelenségtől szenvedő gyermeknél jellemző tünet a szapora- és nehézkes légzés, a fulladás, valamint az állandó fáradékonyság. A csecsemőknél ennél általánosabbak a tünetek, esetükben csak az étvágy csökkenése, az etetési nehézségek utalhatnak erre, de ezzel együtt megannyi más betegségre is.
Az egyik legfontosabb gyógyszer, ami a pangásos szívelégtelenség esetén alkalmazható, az nem más, mint a vízhajtó. Nagyon fontos, mert segítséget nyújt a szervezetnek abban, hogy kiürüljön a felesleges folyadék, ezáltal a szív munkája könnyebbé válik.
Természetesen léteznek más egyéb készítmények is, így például a szívizom erősítését szolgáló szerek, de az olyan medicinák is hatékonynak bizonyulhatnak, melyek az erek ellazulását szolgálják.
Szívritmuszavar
A szívritmuszavar szintén egy nagyon gyakori veleszületett szívbetegség. Minden újszülött gyermeknél jellemző, hogy a felnőttekhez képest sokkal többet, akár 150-160-at is verhet a szívük percenként.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a csecsemő szívverése még ennél is jobban felgyorsul. Nem ritka ilyenkor, hogy a gyorsulás rohamszerűen jelentkezik, aminek a hátterében gyakran szívbetegség húzódik meg.
Mindig alapos kivizsgálásra van szükség ilyenkor, hogy a kardiológus eldönthesse: szükséges-e a gyógyszeres kezelés agy sem. Gyakran a szívverés felgyorsulása olyan rohamokban érkezik, melyeket kizárólag eseti injekcióval lehet megállítani.
Természetesen léteznek olyan esetek is, amikor a gyermek szíve nem gyorsan, hanem túl lassan dobog. Ilyenkor szintén meghúzódhat a háttérben szívbetegség, sőt akár szívritmus-szabályozó (pacemaker) beültetése egyaránt indokolttá válhat.
Kamrai sövény defektus
A kamrai sövény defektus nem más, mint amikor a csecsemő lyukas szívvel születik. A szívbetegség lényege, hogy a két szívkamra között elhelyezkedő vékony sövényen egy lyuk található, így az egyik kamrából szabadon át tud jutni a vér a másikba.
Amennyiben az elváltozás aprócska, a legtöbbször nem igényel orvosi beavatkozást, legfeljebb csak odafigyelést a szülők részéről, hiszen a lyuk a gyermek növekedésével egyre kisebbé válik, sok esetben teljesen bezáródik.
Gyakori eset, hogy az egészen kicsi kamrai sövény defektus csak egyszerű szívzörejjel jár, más tünetet azonban nem produkál, sőt a gyermek aktivitását és életmódját sem kell korlátozni. Folyamatos kardiológiai vizsgálatok lesznek szükségesek, de szívműtétre a legtöbbször nem kerül sor.
Egészen más a helyzet akkor, ha a sövényen nagyobbacska lyuk tátong, hiszen ilyenkor sokkal több vér jut el a tüdő irányába, mint amennyi normális vagy megengedett lenne. Ez azért probléma, mert a tüdő ereiben ettől megnövekszik a nyomás, amitől a gyermek szívének sokkal több munkát kell végeznie.
A csecsemőknél az ilyen szívproblémát a legtöbbször a fáradékonyság, az aluszékonyság mutatja, de az etetési nehézségek vagy a tüdőgyulladásra és a hörghurutra való hajlam egyaránt jellemző.
A nagyobb mértékű kamrai sövény defektus diagnózisa esetén először a szív tehermentesítése a cél. Ezt speciális gyógyszerekkel tudják elérni a kardiológusok. Ha a gyógyszeres beavatkozás sikeres, akkor jó esély van arra, hogy a gyermek szívén tátongó lyuk mérete csökkenni kezd.
Ellenkező esetben szívműtétre lesz szükség, ami jelentős beavatkozás, külön szív-tüdő motor szükséges az elvégzéséhez, és rengeteg kockázattal jár, de siker esetén a gyermeknek jó esélye van arra, hogy felnőttként teljes életet élhessen.
A Botallo-vezeték betegsége
Egy nagyon speciális veleszületett szívbetegség a Botallo-vezeték nyitva maradása. Köztudott, hogy míg a kisbaba az anyaméhben van, addig a tüdő nem funkcionál légzőszervként, a születendő gyermek az édesanyja érhálózatán keresztül kapja az oxigénben dúslakodó vért.
A magzati vérkeringés ilyenkor tehát megkerüli a tüdőt, amit az úgynevezett Botallo-vezeték biztosít, mely egyfajta áthidalóként funkcionál a tüdő verőere, valamint az aorta között. Ez az állapot a születés pillanatában, az első levegővételkor, majd a köldökzsinór elvágásakor változik meg.
A légzés beindulásakor ugyanis a tüdőerek nyomása átalakul, a véráramlás beindul, majd megszűnik a méhlepény keringése, amitől a Botallo-vezeték normál körülmények között elzáródik, azonban vannak esetek – különösen koraszülésnél –, amikor nem kerül sor a záródásra.
Ilyenkor a tüdőbe a megszokottnál sokkal több vér áramlik, amitől a szív fokozott munkára kényszerül. Ennek hatására szívzörej, szívmegnagyobbodás, nehézlégzés és haspuffadás is kialakulhat.
Ez az állapot kardiológiai beavatkozást igényel. Speciális gyógyszerekkel általában megtámogatható a szív munkája, illetve a vezeték záródása, de amennyiben a medicinák hatástalanok, esetleg súlyos tünetek jelentkeznek, akkor sebészeti beavatkozás is szükségessé válhat.
Kéküléssel járó szívbetegség
A kéküléssel járó szívbetegség egy nagyon könnyen felismerhető probléma a csecsemők körében, hiszen az ettől szenvedő gyermekek ilyenkor kékes-lilás bőrrel rendelkeznek, és a legtöbbször életmentő fontosságú, hogy mielőbbi szívsebészeti beavatkozáson essenek át.
Ezek a beavatkozások jellemzően csak átmeneti, valóban életmentő megoldásként funkcionálnak, végleges szívsebészeti helyreállító műtétre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermekek elérnek egy bizonyos súlyt és kort.
A kéküléssel járó szívbetegségtől szenvedő gyermekek általában ébredés után hajlamosak lehetnek arra, hogy bekéküljenek, ami jellemzően sírógörccsel együtt járó állapot. A szülők feladata ilyenkor a higgadtság, hogy a gyermek is mielőbb megnyugodjon.
A leghatásosabb, ha ölbe veszik a babát, a lábait pedig felhúzzák úgy, hogy a combok és a has találkozzanak. A cél, hogy az alsó végtagba futó erek egy kicsit összeszorításra kerüljenek, amivel több vér juthat a tüdőbe.
Az ilyen kékülés általában rohamként tör rá a gyermekre – a végleges műtét elvégzése után ezek megszűnnek –, speciális gyógyszerekkel pedig gyorsan stabilizálható a kis betegek állapota.
