A petefészekrák a női reproduktív rendszert érintő nagyon súlyos betegség, mely évente több ezer nő életébe avatkozik bele világszerte.
Cikkünkben részletesen körbejárjuk, hogyan fejlődik ki ez a daganattípus, milyen tünetek utalhatnak a betegségre, bemutatjuk, hogyan vizsgáljuk ki, milyen modern diagnosztikai és kezelési módszerek állnak rendelkezésre, s azt is, milyen kapcsolat van a petefészekrák és a terhesség között.
A petefészekrák gyakran sokáig rejtve marad
A petefészekrák a petefészkekben kezdődő rosszindulatú tumor, amely a női reproduktív rendszer része. Többféle típusa létezik, attól függően, milyen sejttípusból indul ki a daganatos elváltozás - a leggyakoribb az epithelialis petefészekrák, és a germinatív sejtek vagy szexuális sztrómasejtek által okozott daganatok.
A petefészekrák kialakulása ugyanakkor gyakran rejtély marad az érintettek előtt is, mivel a korai stádiumban sajnos ritkán mutat egyértelmű tüneteket, ami nehezíti a kezelés hatékonyságát, ezért is rettentő fontosak a gyakori szűrővizsgálatok.
A petefészekrák tünetei - A puffadástól a szexuális aktus fájdalmáig
A petefészekrák tünetei eleinte sokszor enyhék, s könnyen összetéveszthetők más, kevésbé súlyos betegségek jeleivel. Nézzük az együttesen gyanús tüneteket:
- Hasfeszülés, puffadás: Sok nő tapasztal puffadást, de ha ez állandósul, és napokig vagy hetekig fennáll, akkor orvoshoz kell fordulni.
- Gyakori vizelési inger: Ha folyamatosan úgy érzi annak ingerét, hogy sürgősen mennie kell a mosdóba, annak ellenére, hogy nem ivott sokat, érdemes gyanakodni, ha nem is daganatra elsőre, de egy vizsgálat szükségességére.
- Fájdalom: Ez medencei vagy hasi fájdalmat jelent, amely rendszeres és nem múlik el.
- Gyors telítettségérzet: Mint a gyakori vizelési kényszer esetén, ha gyakran érez telítettséget már csekély mennyiségű étkezés után.
- Testsúly változás: Akár hízás vagy fogyás is figyelmeztető jel lehet, különösen, ha más magyarázat nincs a súlyváltozásra.
- Szexuális aktus fájdalma: Fájdalom sűrűsödik szecuális közösülés során, ami előtte nem volt jellemző.
- Általános fáradtság: Amennyiben ez előtte nem volt jellemző, és egyéb okok kizárhatóak.
Forrás: Pexels
Hogyan alakul ki a petefészekrák?
A petefészekrák kialakulása általában akkor kezdődik, amikor a mutációk felhalmozódása történik a sejtek DNS-ében, ami a sejt szabályozó mechanizmusainak károsodásához vezethet. Ezek a mutációk éveken vagy évtizedeken keresztül halmozódhatnak fel.
Sok esetben tehát a petefészekrák lassan fejlődik, és évekig rejtett maradhat anélkül, hogy specifikus vagy észrevehető tüneteket produkálna. Ez a lappangási időszak lehetővé teszi a rák továbbfejlődését anélkül, hogy klinikai diagnózis történne.
És mivel a korai szakaszaiban ritkán okoz tüneteket, sajnos gyakran csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre. Amint a rák elér egy bizonyos méretet vagy terjed a környező szövetekbe, olyankor a tünetek gyakran válnak nyilvánvalóvá.
Ezek a legfőbb kockázati tényezők
Bár a petefészekrák okainak maradéktalan felderítése még mindig aktív kutatások tárgyát képezi, bizonyos kockázati tényezőket meg tudunk jelölni. Ilyen a genetikai hajlam (például BRCA1 vagy BRCA2 génmutációk birtokosait érintheti), a korábbi rákos megbetegedések, illetve bizonyos életmódbeli tényezők, mint a túl korai menstruáció vagy késői menopauza, ezek felgyorsíthatják a rák kialakulásának folyamatát. Ez azért lehetséges, mert mindkettő növeli az ovulációs események számát egy nő életében: minden egyes ovuláció során a petefészek felszíne "megreped”, ami kisebb sérüléseket okoz, ezek a helyek pedig egyben potenciális esélyt is jelentenek a mutációk kialakulásához.
Mennyi idő alatt alakul ki a petefészekrák?
A petefészekrák kialakulásának ideje változó, és számos tényezőtől függ, többek között genetikától, életmódtól és egyéb külső körülményektől. A kialakulási időszak általában éveket vehet igénybe, azonban pontos időtartamot meghatározni nehéz, mivel a rák fejlődési sebessége egyénenként eltérő. De, mint arra már utaltunk, mivel a korai szakaszaiban ritkán okoz tüneteket, sajnos gyakran csak előrehaladott stádiumban veszik csak észre, mikor a rák már elér egy bizonyos méretet vagy terjed a környező szövetekbe.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A petefészekrák nem válogat, bárki lehet áldozat. Elsősorban azonban a közép- és idősebb korosztályba tartozó nők szembesülnek gyakrabban ezzel a daganattípussal, átlagosan a hatvanas éveikben járóknál diagnosztizálják a legtöbb esetet.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a genetika nagy szerepet játszik e rák kialakulásában, így azok a fiatal nők is, akiknek családjában előfordult emlőrák vagy petefészekrák, fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Mint említettük, a rizikófaktorok között a korai menstruáció kezdete, késői menopauza is jelen van, illetve sajnos az is, ha az érintett nő sosem volt terhes. A termékenységi kezelések, különösen ha nem vezettek terhességhez, szintén növelhetik a kockázatot, bár ezek kapcsán a kutatások még nem adtak végleges választ.
Egyébként is segíti a különféle rákbetegségek kialakulását a dohányzás, az elhízás és a magas zsírtartalmú étrend. Ezért a megelőzés érdekében fontos a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, és az orvosi ajánlások szerinti szűrések elvégeztetése.
A petefészekrák vizsgálata
Azt már kifejtettük, milyen komoly kihívást jelent olykor a petefészekrák diagnózisa a korai szakaszban nem felismerhető jellegzetességek miatt. Bizonyos módszerek azonban az Árvai-Barta szakembereit is segítik a betegség felismerésében és a személyre szabott kezelési terv kidolgozásában.
- Az orvos részletes kikérdezéssel kap képet a páciens általános egészségi állapotáról, korábbi betegségeiről, családi kórtörténetéről, a panaszok természetéről és időtartamáról. Ezután fizikai vizsgálatot végez, az orvos a has és a medence területét tapintja, hogy felfedezze esetleges elváltozásokat vagy daganatokat.
- A medence területének ultrahangos vizsgálata képes azonosítani a daganatos elváltozásokat és a folyadékgyülemet, amely gyakran társul a petefészekrákhoz, a CT és MRI pedig részletesebb képet adnak a medencei régióról és segítenek azonosítani a daganat elhelyezkedését, nagyságát és a környező szövetekkel való esetleges összefüggéseket.
- Az orvos úgynevezett CA-125 vérvizsgálatot kérhet: a CA-125 egy tumor marker, amelynek szintje emelkedhet petefészekrák esetén, bár magas szintje más betegségekben is előfordulhat. Ezt a tesztet gyakran használják a kezelés hatékonyságának monitorozására és a betegség kiújulásának nyomon követésére.
- Ugyancsak fontos a BRCA1 és BRCA2 génvizsgálat: főleg azoknál a betegeknél, akiknél erős a családi hajlam a petefészek- vagy emlőrákra, mivel ezek a genetikai állapotok növelhetik a rák kockázatát.
Forrás: Pexels
A biopszia és a citológiai vizsgálat
A biopszia az egyik legmegbízhatóbb módszer a petefészekrák diagnózisának megerősítésére. Ez a folyamat azzal indul - történhet laparoszkópia segítségével -, hogy egy kis szövetmintát eltávolítanak a gyanús területről, amit aztán patológiai vizsgálatnak vetnek alá.
A citológiai vizsgálat egy másik alapvető diagnosztikai eszköz, amelyet különösen akkor alkalmaznak, ha a beteg hasüregében folyadékgyülem alakult ki, amit ascitesnek neveznek.
A vizsgálat során az orvosok egy tű segítségével mintát vesznek a felgyülemlett folyadékból. Ezt a folyamatot gyakran ultrahangi irányítás mellett végzik, amivel biztosítani lehet a mintavétel pontosságát. A mintát laboratóriumba küldik, ahol a szakemberek mikroszkóppal vizsgálják a folyadékot a rákos sejtek miatt.
A petefészekrák kezelési opciói
Miután az olyan diagnosztikai eljárások, mint a biopszia vagy citológia megerősítik a petefészekrák jelenlétét, következik a kezelési stratégia megtervezése és végrehajtása.
Műtéti beavatkozás
A kezelés gyakran kezdődik műtéti beavatkozással, ahol az orvosok eltávolítják a daganatot és sajnos gyakran a petefészkeket, a méhet és más érintett szöveteket is. Ez csökkenti a rák terjedésének kockázatát. A műtét lehet teljes méheltávolítás (hysterectomia) kombinálva a petefészkek és a környező nyirokcsomók eltávolításával.
Kemoterápia
A műtét után gyakran következik kemoterápia, amely célja a rákos sejtek elpusztítása és a betegség kiújulásának megakadályozása. A kemoterápia gyógyszereit intravénásan vagy orálisan alkalmazzák, és ezek célba veszik a gyorsan osztódó sejteket. A kemoterápia típusa és időtartama a petefészekrák típusától és stádiumától függően változhat. Lehet, hogy a beteg több kezelési cikluson megy keresztül.
Célozott terápia
A modern onkológiában egyre nagyobb szerepet kapnak a célzott terápiás kezelések, amelyek specifikus génmutációkra vagy fehérjékre irányuló gyógyszerek alkalmazása útján támadják meg a rákos sejteket. Ezek a gyógyszerek azoknál a betegeknél használhatók, akik BRCA-mutációval rendelkeznek, és segítenek blokkolni a rákos sejtek növekedését és túlélését.
Sugárterápia
Néhány esetben a sugárterápia is része a kezelésnek, amely magában foglalja a rákos területek megcélzását nagy energiájú sugárzással, amely elpusztítja a rákos sejteket vagy csökkenti a daganat méretét. A sugárterápia alkalmazása függ a rák specifikus jellemzőitől és a beteg egyéni helyzetétől.
Forrás: Pexels
Petefészekrák és terhesség
A petefészekrák és a terhesség közötti összefüggés több aspektusból is vizsgálható, mivel a reproduktív tényezők és a hormonális változások jelentősen befolyásolhatják egy nő petefészekrák kialakulásának kockázatát.
Általánosan elmondható, hogy többszörös sikeres terhesség általában csökkenti a petefészekrák kialakulásának esélyét. Ezt a jelenséget azzal magyarázhatjuk, hogy a terhesség során megszakad az ovuláció, így csökken a petefészkek terhelése, és kevesebb lehetőség van a sejtek abnormális megváltozására. A terhesség alatti magas progeszteronszint szintén védelmet nyújthat a petefészekrák kialakulásával szemben.
A fogamzásgátlók hatása
Különösen az orális fogamzásgátló tabletták jelenthetnek bizonyos csökkent kockázatot a petefészekrákot illetően. Ezek a gyógyszerek ugyanis csökkentik az ovulációs események számát, ami alacsonyabb sejtosztódást jelent a petefészekben, és így csökkenti a sejtkárosodás és mutációk esélyét. A hosszú távú használat (több mint öt év) különösen hatékonyan csökkenti a rák kialakulásának kockázatát, akár 40% körüli mértékben is. A hatás a gyógyszer abbahagyása után is tartósan fennáll, és az idő múlásával tovább növekedhet a védőhatás.
Szoptatás és annak védőhatása
A szoptatás időszaka alatt is elmarad az ovuláció, hasonlóan a terhességhez. Ez az ovulációs szünet segít csökkenteni a petefészkekben végbemenő sejtosztódások számát, ami az ovulációs ciklusokon keresztül gyakran előforduló mikroszkopikus sérülések és így a mutációs lehetőségek csökkenéséhez vezet. A szoptatás hosszabb ideje (>6 hónap) szintén tovább növelheti ezt a védőhatást. Ez a hatás kumulatív, vagyis minél tovább tart a szoptatási periódus, annál nagyobb mértékű a kockázatcsökkenés.
Korai menzesz, késői menopauza
A korai menarche (a menstruációnak igen korai kezdete) és a késői menopauza (amikor a menstruáció későn szűnik meg) növeli az ovulációs események számát egy nő életében. Minél több az ovulációs ciklus, annál nagyobb a hosszú távú kockázat a petefészekrákra nézve. Ennek ellensúlyozására ajánlott a korai szűrés és a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés, különösen azok számára, akik korai menarchét és/vagy késői menopauzát tapasztaltak.
Forrás: Pexels
Összegzés
A petefészekrák súlyos betegség, amely alapos diagnosztikai folyamatot és sokoldalú kezelési tervet igényel. Bár a korai felismerés nem mindig lehetséges, kulcsfontosságú a szűrés, a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatokon való részvétel. Minden nőnek tudatában kell lennie a petefészekrák lehetséges tüneteinek, és orvoshoz kell fordulnia, ha bármilyen aggasztó tünetet észlel! Ne habozzon tanácsot, szakorvosi segítséget kérni, ha kétségei vannak! Az Árvai Medical Center orvosai felkészülten várják, a lehető legnagyobb diszkréció mellett, keressen bizalommal minket!
