Ezek a tényezők együttesen nagyon rövid időn belül képesek olyan elváltozásokat előidézni a szervezeten belül, melyek egyenes utat jelentenek a magas vérnyomás, az érelmeszesedés vagy éppen a szívinfarktus irányába.
A leginkább ijesztő azonban, hogy ezek a betegségek milyen könnyedén ki tudnak alakulni, miközben éveken át meghúzódnak a háttérben, holott rendszeres szűrővizsgálatokkal egyszerűen kiszűrhetők lennének.
Emiatt érdemes 30-40 éves kor felett vagy rizikófaktorok esetén minden évben felkeresni egy kardiológiai szakrendelést annak érdekében, hogy még idő előtt felismerhető legyen a baj, és gyógyszerek nélkül, egyszerű életmódváltással is meg lehessen akadályozni a katasztrófát.
Természetesen vannak olyan tünetek is, amelyek súlyos szívbetegségre figyelmeztethetik a pácienst. Hogy mik ezek? Az alábbiakban összegyűjtöttük a legáltalánosabbakat, melyek minden esetben haladéktalan kivizsgálást igényelnek!
-
Rendszeres vagy szűnni nem akaró mellkasi fájdalom
Ha egy páciensnél mellkasi fájdalom jelentkezik, általában a szívinfarktus vagy valamilyen szívbetegség az, ami elsőként felmerül gyanúként, hiszen a kérdéses szerv kapcsán az egyik legáltalánosabbnak tekinthető panasz.
Fontos azonban kiemelni, hogy hátterében rengeteg egyéb betegség is meghúzódhat, így mellkasi fájdalmat okozhat például az asztma, a reflux vagy éppen a tartós ülőmunka is, ha az a gerinc jelentős túlerőltetésével, esetleges deformációjával jár együtt.
Az elsődleges gyanú azonban az esetek többségében mindig a szívbetegség, így a mellkasi fájdalom haladéktalan kardiológiai kivizsgálást igényel, hiszen előfordulhat, hogy a páciens egy csendes szívrohamtól szenved, ami gyakran teljesen tünetmentes is lehet, de kisebb mellkasi nyomást vagy fájdalmat könnyedén előidézhet.
Különösen nagy odafigyelést igényel a mellkasi fájdalom, ha terhelés hatására jelentkezik. Az ilyen esetek mindig speciális vizsgálatokat tesznek szükségessé, mert a háttérben akár súlyos szívkoszorúér-betegség is meghúzódhat.
Egy speciális eset a mellkasi fájdalomnál a szorítás, ami szintén utalhat szívproblémára, de hátterében akár pánikroham vagy pánik szindróma is meghúzódhat, ezért szakorvosi kivizsgálásra van szükség a diagnózishoz.
-
Légszomj, nehézlégzés, zihálás
Általában a mellkasi fájdalommal együtt szokott megjelenni, de valamikor önmagában, vagy más kísérőbetegségek tüneteként is felbukkanhat a légszomj, valamint a nehéz-, esetleg ziháló légzés.
Miután a koronavírus-fertőzés egyik jellegzetes panasza volt, nem véletlen, hogy az átfogó kivizsgálások vagy a poszt-Covid kezelések során a kardiológiai vizsgálat is fontos szerepet kap, hiszen rengetegen szenvednek a betegség kapcsolódó hatásai miatt ettől a kellemetlenségtől.
Természetesen ezeket a tüneteket sem csak kardiológiai probléma idézheti elő, a légszomj mögött túlsúly, dohányzás, allergia, asztma, de akár egy súlyosabb légúti fertőzés is meghúzódhat, ám ilyen esetekben oda kell figyelni a beteg állapotára a terhelés mellett.
Amennyiben ugyanis a páciensnek a terhelés megszűnése után megmarad, egyáltalán nem javul vagy enged a légszomja, esetleg az már nagyon kis terhelés mellett is képes megjelenni, fullasztani a beteget, akkor a háttérben mindig súlyos kardiológiai betegséget kell feltételezni.
-
Vizesedő, dagadó lábak
A lábak ödémás elváltozásának a hátterében az esetek jelentős többségében valamilyen kardiológiai probléma húzódik meg. Amikor a beteg lábai folyamatosan dagadnak, az elváltozás pedig olyan mértékű, hogy már a cipő felvétele is gondot okoz, akkor az mindig kivizsgálást igényel.
Az ilyen tünet hátterében ugyanis a legtöbbször már nagyon súlyos vénás keringési zavar, illetve konkrét szívprobléma áll, azonban fontos kiemelni, hogy ez évszaktól, időjárástól független elváltozás, ami minden nap megkeseríti a beteg életét, nemcsak időszakosan.
Hogy mi az oka a vizesedő lábaknak? Leginkább a szív teljesítményének csökkenésével, illetve az érrendszer állapotának mérséklődésével lehetne magyarázni mindezt, hiszen az ödéma megjelenésének az elsődleges oka általában az, hogy a szív nem tudja megfelelő sebességgel pumpálni a vért.
Amennyiben ez az eset fennáll, a vénák előbb vagy utóbb a felesleges folyadékot a testszövetekbe kezdik el pumpálni, így elsőként a lábakba, majd később a has, a kezek irányába. Az ödéma jellegzetessége, hogy a bőr megnyomását követően sokáig megmarad a bemélyedés és a fehér folt.
-
Általános gyengeség, fáradtság, kimerültség, szédülés és ájulás
Egy nagyon veszélyes és általános tünetegyüttes szívbetegség esetén, ami önmagában is gyakran jelentkezik, de rendszerint a mellkasi nyomással és a légszomjjal együtt tapasztalható, és általában súlyos kardiológiai betegséget sejtet a háttérben.
Ha önmagában tapasztalják, akkor gyakori, hogy más probléma idézi elő a gyengeséget. A túl kevés tápanyag- vagy folyadékbevitel például pontosan ilyen hatást tud előidézni, de a cukorbetegeknél a sokk jele is lehet, noha esetükben gyakran eszméletvesztéssel párosul.
Szintén előidézheti a túl alacsony- vagy a túl magas vérnyomás, esetleg az ezek ellen szedett gyógyszerek – például vérnyomás-csökkentők vagy értágítók. Ezért érzik gyakran a magas vérnyomás betegségtől szenvedők gyengének és fáradtnak magukat.
Amennyiben a tünetek háttere nem ismert, egy alapos kardiológiai kivizsgálás rendszerint gyorsan képes megmagyarázni az okokat, hiszen egy szívbetegség, különösen a szívműködési zavar általános panaszai ezek.
-
Nyugalmi állapotban mért szapora pulzus
A pulzushoz kapcsolódó betegségek az esetek jelentős többségében kardiológiai elváltozásokra utalnak. Aktív állapotban, sportolás vagy fizikai munka esetén teljesen normális reakció az emberi szervezettől, hogy terhelésre megemelkedik a pulzusszint.
Ha viszont a pulzus mértéke nyugalmi állapotban is problémás, ezáltal a szív percenként 90-nél is többet ver, és ez az állapot legalább egy órán keresztül fennáll, akkor a háttérben valamilyen szívprobléma húzódik meg.
A szapora pulzus ugyanis mindig kardiológiai kivizsgálást igényel, de nemcsak a túl gyors, hanem a szabálytalan, rendszertelenül gyorsuló vagy lassuló szívverés egyaránt ide sorolható panasz.
Bármelyikről is legyen szó, a kardiológiai kivizsgálás ilyenkor mindenképpen kötelező, hiszen alátámaszthatja vagy megcáfolhatja azokat a szív- és érrendszeri betegségeket, melyek ilyenkor meghúzódhatnak a háttérben és kiválthatják ezt a jelenséget.
-
Zsibbadó végtagok
A végtagzsibbadás ismét egy olyan tünet, ami gyakran szívbetegségre, esetenként kezdődő szívinfarktusra utalhat, ugyanakkor hátterében megannyi más elváltozás meghúzódhat, például neurológiai elváltozások, de a gerincet érintő betegségek is.
A zsibbadást a legtöbbször ugyanis mozgásszervi tényezők váltják ki, gyakori például erőteljes gerincferdülés vagy gerincsérv, de állhat a háttérben vérrög, valamint különféle vérellátási zavar, sőt keringési probléma egyaránt.
Mivel azonban a végtagok zsibbadása sok esetben az infarktus első tünete, illetve más szívbetegségek kapcsolódó panasza lehet, ezért érdemes kardiológiai vizsgálatot végezni a mielőbbi diagnózis, vagy éppen a probléma kizárása érdekében.
-
Csökkent állóképesség és teljesítmény
Rengeteg szívbetegség produkál annyira enyhe tüneteket, hogy azok szinte alig vehetők észre, illetve a beteg hajlamos csak az időjárásra, esetleg valami más betegségre fogni őket. Ilyen például az állóképesség, a fizikai teljesítőkészség csökkenése.
Meglepően gyakori tünet a szívhez kapcsolódó betegségek kapcsán már korai stádiumban is, hogy a korábban minden probléma nélkül elvégzett teendők vagy hétköznapi feladatok hirtelen komoly nehézséget okoznak.
Az ember teljesítménye és állóképessége ilyenkor érezhetően csökken, így gondot okoz például felmenni az emeletre vagy kerékpározni, holott ez korábban nem volt megerőltető.
A jelenség hátterében az áll, hogy a szív képtelen megfelelő mennyiségű vért pumpálni a testbe, amihez rengeteg esetben nehézlégzés, általános kimerültség társulhat. Különösen nagy a probléma, ha valaki egy kiadós alvás és pihenés után is rendszeresen kimerültnek, fáradtnak, erőtlennek érzi magát.
-
Alvásproblémák
Rengetegen szenvednek alvásproblémáktól, azonban csak kevesen gondolják, hogy ennek a hátterében szívbetegség állhat. Márpedig ott van példának az alvási apnoé, ami gyakran kapcsolódik szívpanaszokhoz, vagy segíti elő a kapcsolódó betegségek előfordulását.
Ha valaki alvási apnoétól szenved, az rendszerint éjszakánként levegő után kapkodva ébred fel, fulladozik, halálfélelmet él át, ami az oxigénhiányos állapotnak köszönhető, mely rengeteg kellemetlen és negatív kardiológiai folyamatot indíthat el a testben.
Példának okáért hozzájárulhat a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a stroke vagy a pitvarfibrilláció kockázatának növekedéséhez, miközben az oxigénhiány növeli a vérnyomást, illetve a szívritmust egyaránt megzavarja.
Mivel alvási apnoé során az éjszakai órákban gyakori a szívritmuszavar kialakulása, ez óriási veszélyforrást rejt magában. Nem véletlen, hogy a kardiológus ilyen esetekben gyakran kér alvásvizsgálatot a beteg részére.
+1. Merevedési problémák
A merevedési problémákhoz gyakran közelít az orvostudomány urológiai problémaként, holott valójában nem kizárt, hogy az elváltozást szívbetegség okozza, hiszen a kardiológiai betegségek egyik tipikus és meglepően gyakori tünete lehet ez.
Természetesen más elváltozások is állhatnak a háttérben, így a merevedési problémát kiválthatja szorongás, stressz, de természetesen különféle fiziológiai betegség egyaránt, azonban szív- és érrendszeri panaszok szintén sokszor a kiváltó tényezők közé sorolandók.
Előfordulhat például, hogy valaki olyan súlyos érrendszeri rendellenességtől – egészen konkrétan érelmeszesedéstől – szenved, hogy a beszűkült artériák nem tudják a péniszbe pumpálni a vért, ami ettől nem tud megmerevedni.
Miután tehát az urológiai vizsgálat eredménytelen volt a merevedési zavarok feltárása kapcsán, érdemes lehet felkeresni egy kardiológust is ezzel a kellemetlenséggel, hiszen előfordulhat, hogy szív- és érrendszeri betegség áll a háttérben.
